Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Szánhedrin traktátus: 3. fejezet
Diné mámonot bislosá... - A bírák és tanúk törvényei 545 bizonyítani, hogy rabbi Méir szerint a peres fél igenis elutasíthat akár még egy szakértő bírót is:] Annyi bizonyos, hogy minden tanú szakértőnek tekintendő a maga tanúvallomását illetően, ám Misnánk későbbi részében rabbi Méir mégis azt mondja: ״Az egyik peres fél elutasíthatja a másik tanúit; ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK FÉL TANÚIT.” Ha a tanúk szakértőknek tekintendők, és ha rabbi Méir szerint a peres feleknek mégis jogukban áll egymás tanúit elutasítani, akkor bizony a bírákkai kapcsolatban is így kell hogy vélekedjen. - אה רמתיא הלע: רמא שיר שיקל: הפ שודק רמאיי רבד ?הז [A Gömárá azonban a következő tanítással egyszersmind fel is oldja ezt a látszólagos ellentmondást:] Hát nem azt tanultuk, hogy Rés Lákis azt mondta: Mondhat-e egy olyan szent száj, mint rabbi Méiré ilyen dolgot, hogy tökéletesen megfelelő tanúkat csakúgy vissza lehet utasítani? Rabbi Méir nyilván nem így gondolta. .ינת - ודע Inkább így olvassuk a Misnát: ״Az egyik perés fél elutasíthatja a másik egyetlen tanúját; ugyanígy a másik fél is elutasíthatja az egyik egyetlen tanúját.” Mivel az anyagi követelés alátámasztásához általában két tanú szükséges, ezért tehát rabbi Méir azt mondja nekünk, hogy bármely peres fél visszautasíthatja, hogy mindössze egyetlen tanút hallgassanak meg. Rés Lakis változata szerint tehát valójában az alkalmas - és így szakértőnek minősített - tanúk esetén is egyetért rabbi Méir a Bölcsekkel, hogy a tanúk sem visszautasíthatok, pláne ha szakértő bírákról van szó. ודע- ?יאמל [Most, miután megmagyaráztuk, hogy rabbi Méir megengedi a peres félnek, hogy érvénytelenítse az egyetlen tanú vallomását, a Gömárá megkísérli tisztázni az ilyen érvénytelenítés feltételeit:] Egyáltalán milyen célból állít a felperes egyetlen tanút? אמיליא ןוממל - אנמחר ,הילספ Ha azt mondjuk, hogy azért, mert az ő tanúvallomásával akarja igazolni, hogy az alperes mivel szerintük ha azok alkalmasnak találtatnak, akkor bizony őket sem lehet elutasítani. את :עמש [A Gömárá máshonnan próbálja bizonyítóni azt az álláspontot, hogy rabbi Méir szerint akár az szakértő bírákat is el lehet utasítani:] Jöjj és halljad újabb bizonyítékunkat! Azt tanultuk egy Brájfában: ורמא ול יברל :ריאמ אל לכ ונמיה לסופש ןייד החמומש םיברל! ״Bölcseink azt mondták rabbi Méirnek: A perés félnek nincs joga elutasítani egy általá-NOSAN SZAKÉRTŐNEK ELISMERT BÍRÓT!” E-Brájtá tanúsága szerint rabbi Méir valóban azt állította, hogy a peres fél még akkor is visszautasíthatja a választott bírót, ha az elismert szaktudós!- :אמיא אל לכ ונמיה לסופש ןייד והוחמהש םיבר .םהילע [A Gömárá visszautasítja ezt a bizonyítékot:] Úgy kell értelmeznünk, hogy a fenti Brájtá ban írottak valójában ezt jelentik: ״Bölcseink azt mondták rabbi Méirnek: a peres feleknek nincs joga visszautasítani azt a laikus bírót, akit számosán szakértőnek minősítettek arra, hogy elbírálja ügyeiket.” Azaz, a Bölcsek nem egy valójában szakértő, hanem csak egy laikus bíróról vitáznak, viszont egy elismert szakértő bírót még rabbi Méir szerint sem lehet visszautasítani. אינת ימנ :יכה ־TI ־ י T • Egy másik Brájtá is ennek megfelelően :tanít םלועל לסופ ,ךלוהו דע לבקיש וילע תיב ןיד החמומש ,םיברל ירבד יבר ריאמ. ״Igazából a peres fél mindaddig elutasíthatja az ellenfele által választott bírákat, míg el nem fogad - akár akarata ellenére is rákényszerített - egy nyilvánosan elismert szakértő bíróságot. Ezek rabbi Méir szavai.” Tehát ez a Brájtá is alátámasztja azt, hogy egy elismert bíróságot még rabbi Méir szerint sem lehet viszszautasítani.- אהו םידע ןיחמומכ ימד רמאו יבר ריאמ: הז לסופ וידע לש הז הזו לסופ וידע לש .הז [A Gömárá itt a Misna egyik későbbi paszszusára (3. §.)alapozva újfent megpróbálja
