Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 417 Megszerezhető-e a gazdátlan tárgy egy másik személy által? Misnánk Ha valaki, másnak felvesz egy tárgyat, akkor mindaddig tud visszakozni, amíg át nem adta neki. Ebből úgy tűnik, hogy azért visszakozhat, mert valójában míg át nem adja neki, addig nem szerzi meg az ő számára... Egy másik Misna A Bölcsek szerint nem lehet valaki más számára péát begyűjteni. Rabbi Eliezer szerint lehet Milyen esetről vitatkoznak a Bölcsek és rabbi Eliezer? Ulá A Bölcsek és rabbi Eliezer vitája arról az esetről szól, amikor egy gazdag ember gyűjt a szegény ember számára. A vita pedig arról szól, hogy lehet-e kétszeres ״mivel”-érvelést alkalmazni. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az egyik szegény begyűjthet a másik szegény részére, vagyis megszerezhető a gazdátlan tárgy a másik személy által. A Misnát ráv Náhmán félreértelmezi, mivel valójában megszerzi a megbízó számára, és csak azért visszakozhat mégis a Misna első felében, mert azt mondja ״Én már a legelején magamnak szereztem meg!” Ráv Náhmán A Bölcsek és rabbi Eliezer vitája arról az esetről szól, amikor az egyik szegény gyűjt a másik szegény számára. A vita pedig épp arról szól, hogy megszerezhető-e a gazdátlan tárgy. A Bölcsek szerint tehát nem szerezhető meg... Ulá értelmezésével az lesz a baj, hogy nem fog egyezni a Misnánkkal, amelyből úgy tűnik, hogy míg át nem adja neki, addig nem szerzi meg az ő számára... Ulá véleményének alátámasztása Ez az értelmezés egyezik is a Misna második felének megfogalmazásával, ahol ugyancsak azt mondja: ״Én szereztem meg előbb”. Ráv Náhmán véleményének alátámasztása A Misna második felének megfogalmazása nem erre utal, hanem pont az ellenkezőjére. Arra, hogy csak a Misna második esetében mondja, hogy ״Én szereztem meg előbb”, de nem az elsőben. Összefoglaló valaki más részére vesz gyat, az megszerzi azt a Mindebből tehát az következik, hogy Misnánknak két értelmezése létezik, és ennek megfelelően két válasz adható a kérdésre is:- Ráv Náhmán szerint a gazdátlan tárgy nem szerezhető meg más által.- Ulá szerint a gazdátlan tárgy megszerezhető más által. föl egy gazdátlan tár- előtte lévőt, és hogy rámutasson a két eset másik embernek. Ha eltérő voltára. Azaz, hogy míg az utolsó bekezdés szabálya kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor a megtaláló kijelenti: ״Én már az előbb magamnak szereztem meg!”, addig az első bekezdés szabálya arra az esetre is érvényes, amikor a megtaláló nem mondta ki, hogy ״Előbb magamnak szereztem meg!” Ráv Náhmán azt állítja, hogy az ״előbb” szó azonban - mint a Misna első bekezdésében - a fölvevő állítása hihető, akkor az övé a tárgy. - :ךדיאו אנת אפיס ייולגל ,אזעיר אפיס רמאד /הליחת׳ אזעיר אלד רמא /הליחת׳ A másik (Ráv Náhmán) szerint viszont azért lett a Misna utolsó bekezdése így (״előbb”) megfogalmazva, hogy megvilágítsa az
