Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 173 szokásos módon mozgatni, azaz ugyanaz a státúsza, mint az evőeszközé, amit még a rendeletek lazítása előtt is szabad volt tetszés szerint mozgatni. Tehát látjuk, hogy bár a retesz megengedett eszköz, rabbi Jehosuá mégis tiltja, hogy akár a használata kedvéért is a szokásos módon mozgassuk. Ez a szabály tehát a Nehemjá ben Háháljá-féle módosítás előtti törvényi állapotakát tükrözi. אה-הכודמ .ןרמאיז d) A mozsárról szóló tanítás az, amit fentebb említettünk148. Mivel mindezek a tanítások tiltják, hogy egy eszközt a használata kedvéért mozgassunk, arra kell következtetnünk, hogy ezeket akkor tanitották, amikor ez a fajta mozgatás még nem volt engedélyezve. רמא :הבר ?יאממ אמליך םלועל אמיא ךל רחאל תרתה םילכ .ונשנ [Elutasítják rabbi Elázár állítását, miszerint mindezek a Misnák és Brájták a Nehemjá ben Háháljá-féle módosítás előtt születtek:] Rábá azt mondta: Milyen alapon állítod, hogy ezek a tanítások megelőzték a minden eszköz mozgatására vonatkozó engedélyt? Talán inkább úgy kéne értelmeznünk, hogy az után tanították, miután minden eszköz mozgatását engedélyezték, és annak a magyarázata, hogy miért tiltották mégis Bölcseink ezeknek a mozgatását, a kővetkező: םינק אמעט יאמ - םושמ ,ישופעיא יאהב אתרופ אל .שפעימ a) Ami a csöveket illeti, miért illesztjük őket egész héten a színkenyerek közé? Azért, mert aggaszt minket, hogy esetleg megpenészedik a kenyér149. A régi cipókat csak péntek délutántói szombat reggelig tárolták a csövek nélkül, ודי לע ףתכ ,וריבח דיו וריבח לע ,ופיתכ הלותו '.טישפמו י Rabbi Elázár azt mondja: Szombaton tilos volt kivenni a rudakat, ezért amikor Niszán tizenne-GYEDIKE SZOMBATRA ESETT, AZ EGYIK EMBER A TÁRSA VÁLLÁRA TETTE A KEZÉT, A TÁRSA PEDIG AZ ő vállára, a levágott peszáhi áldozatot pedig magukra függesztették, és megnyúzták. A rudakra a használatuk miatt volt szükség, a Misna mégis azt mondja, hogy tilos volt használni őket. Rabbi Elázár tanítása tehát a rendelet módosítása előtti törvényt tükrözi. אךטסולג - ןנתך: c) A gombra vonatkozó tanítást egy további Misnából tanultuk147: רגנ שיש ושארב ,ארטסולג Egy retesz vagy pecek, amely a falba vagy a küszöbbe van illesztve azzal a rendeltetéssel, hogy bezárja az ajtót, amelynek gömb alakú fogó (gomb) van a tetején, ezért a retesz más célra is használható, például mozsártörőként fokhagymát zúzzanak vele, ezért eszköznek számit. יבר עשוהי רמוא: הטמוש ןמ חתפ הז הלותו וריבןךב .תבשב י Rabbi Jehosuá azt mondja: ha valaki szómbaton egy másik ajtóhoz szeretné átvinni a reteszt, akkor ezt nem szabad a szokásos módon tennie, hanem annál a zsinegnél fogva, mellyel az ajtóhoz kötötték, szabad elhúzni az egyik aj-TÓTÓL ÉS EGY MÁSIKHOZ ILLESZTENI SZOMBATON. A retesz húzása, vonszolása a közvetett mozgatás egyik formája, amire egy enyhébb szabály vonatkozik. יבר ןופרט :רמוא ירה אוה לככ םילכה לטלטימו ־ • ־ T I •• -I •• I J - ... י ־ I " .רצחב •• T V Rabbi Tárfon azt mondja: olyan, mint bár-MELY MÁS ESZKÖZ, ÉS EGY UDVARBAN SZABAD a megtiltja a mozsár mindennemű mozgatását - úgy, ahogy azt a rendelkezés Nehemjá ben Háháljá-féle módosítása előtt tanították. (Rási) 149 Mivel nem hagyatkozunk csodára, hogy az majd megóvja a cipókat a megpenészedéstől (Rási). Csoda egyébként rendszerésén történt: amikor a hétvégeken eltávolították a Asztalról a cipókat, gyakran még olyan melegek voltak, mintha akkor vették volna ki őket a kemencéből (Mönáhot 96b.). 147 Kálim 11:4. 148 Azaz a Brájtá, amelyik azt állítja, hogy a mozsarat nem szabad mozgatni, ha nincs benne fokhagyma. Noha Rává úgy értelmezte, hogy a szóban forgó Brájtá csak arról az esetről beszél, amikor a mozsarat a napsütésről árnyékba viszik, Abájé pedig úgy, hogy csak arról, amikor a mozsarat csupán a helye felszabadítása érdekében mozgatják, és így a Brájtá még ma is fontos, ezek erőltetett értelmezések. Logikusabb, ha szó szerint értelmezzük a Brájtát, miszerint az
