B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
Rabtáborok–kényszermunkatáborok a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél 1952–1956
helyükön mozogtak, mérethiányosak voltak, konyhai csapokat kellett pótolni, a konyhai szellőző tetőfedést elkészíteni, dupla WC-ülőkéket berakni, a szennyvíz elvezetéséről szakszerűen gondoskodni, az épületek aljzatburkolatát sok helyen újrarakni stb. A kivitelező cég megbízottja a jegyzőkönyvben többször is rögzítteti, hogy a téli fagyban elkészített épületeket a megbízó azonnal használatba vette, s így a vakolások, burkolások meg sem tudtak száradni. A rabtáborok aljzatát a fagyos földre rakott falazótéglából alakították ki, mely a fűtés hatására és a korai használatbavétel miatt egyenetlenné vált. A hiányosságok pótlásának ellenőrzésére nem az építtető vállalat műszaki vezetését, hanem a KÖMI-alkal- mazott Szabó János bv. hadnagyot kérik fel a jegyzőkönyvben. Az építési hatóság szerint a tábor érvényes építési engedély nélkül készült, a hiányok pótlására 15 napot adtak (június 15.). Az ismételt műszaki átadási jegyzőkönyv ennek ellenére csak 1953. október 30-án készültei, s az újabb hiányosságpótlási határidő 1953. november 14. Feltehetően a három bányatábor építési, és üzembe helyezési visszásságai is közre játszottak abban, hogy a Trösztigazgató - akit 1952-ben neveztek ki - tartós betegszabadságra ment, majd feljelentik, leváltják. A feljelentést az Állami Ellenőrző Központ (Bp., Nádor utca 36.) a Tröszt Jogi Titkársága teszi meg, egy a KÖMI-konyháknál 1953. június 20-án lefolytatott vizsgálat során feltárt hiányosságok alapján. Az 1700/1953. sz. Jogi Titkársági levelet, melyben a vállalati igazgatót feljelentik, dr. Szentirmai József jogtanácsos jegyzi június 29-én. Ezt követően kerül a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Bányászati Főosztályának helyettes vezetője, Gál István a tatabányai bányavállalat élére. Ugyancsak születik egy feljelentés a Szénbányászati Tröszt Beruházási osztályvezetője, Vitéz Nándor ellen. A feljelentést a 588-21/6. 1953. Vili. számú levél tartalmazza, melyet a Városi Tanács építési osztálya kezdeményez. Indoklás szerint a síkvölgyi aknánál, valamint a XIV. aknánál a KÖMI-tábort és a transzformátorház építését az építési engedély megkezdése illetve kézhezvétele előtt folyamatba tette. A levél keltezése 1953. július 2. A Városi Tanács V.B. Rendőri Büntetőbíróság, mint I. fokú kihágási bíróság a 201/1953. kih. sz. Büntetőparancsa Vitéz Nándort az 1950. évi III. 31. tv. N.T. rendeletének 14. § alapján a Btá 85. § alkalmazásával 150 Ft pénzbüntetésre v. 15 nap elzárásra ítéli. A büntetőparancs keltezése 1953. július 17. A folyamat bemutatása szemlélteti a korszak és a rendszer abszurditását. Állásával játszik a beruházási osztályvezető, s az ott dolgozók, ha engedélyek és műszaki feltételek teljesülése nélkül nem építteti meg a rabtáborokat, melyeket azonnal betelepítenek elítéltekkel - mert az iparnak, a népgazdaságnak kell a szén -, meg sem várva a műszaki átadást, átvételt. A hűséges és„szolgai" végrehajtót mégis megbírságolják, mert végrehajtotta a parancsokat, s ha nem engedelmeskedik, könnyen válhatott volna maga is rabbá. A táborok engedélyeztetési eljárása itt még nem zárul le, mert a Tatabánya Városi Tanács X. Közegészségügyi Osztály 1953. november 10-i levelében közli, hogy „a Közegészségügyi Osztály a fenti tárgyban (síkvölgyi KÖMI-tábor) hozzájáruló véleményt csak 86
