B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A tatabányai tűzoltóság története 1948–1956 között
a parancsnokság nem tehetett mást. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatban az ebből az évből fennmaradt szolgálati napló és egy 1957-es évből származó jelentés tartalmaz információkat. A forradalom kitörése után a tatabányai alosztálytól egy egységet (1 +7 fő) egy gépjárműfecskendővel Budapestre vezényeltek. A kis csapatot maga az alosztályparancsnok Novottny Ferenc tűzoltó főhadnagy vezette. Az alakulat tagjai önként vállalkoztak a feladatra. A budapesti bevetésen a következő tűzoltók vettek részt: Bogdán Ferenc szakaszvezető,58 Molnár Miklós tizedes, Molnár János őrmester, Talián László szakaszvezető, Bence István szakasz vezető, Kertész István őrmester és Bozori Jenő szakaszvezető.59 Az egység 1956. október 26-30. között teljesített szolgálatot Budapesten.60 Személyi sérülés nem történt, csak a harcok során a gépjárműfecskendő kapott egy golyótalálatot.61 A forradalmi eseményeket követően több átszervezés is volt a tatabányai alosztálynál. Az év végéig több embert elbocsájtottak. A személyi állomány jelentős része lecserélődött, és az 1957 elejére összeállt új gárdát újrakáderezték. Ez annyit jelentett, hogy az összes tűzoltót politikailag felülvizsgálták. A parancsnok 1956-ot követően is Novottny Ferenc maradt. A testület rutinszerű feladatait továbbra is a legjobb tudása szerint próbálta ellátni. A szerállomány az ötvenes évek közepétől folyamatosan bővült, és ezáltal a testület egyre modernebb eszközöket - gépjárműfecskendők - kapott. Idővel a szolgálati rendet is megváltoztatták. Megszüntették a 24-24 órás szolgálatot és pihenőt, és bevezették a 24 órás szolgálatot és 48 órás pihenőt. Az új szolgálati rendszer jelentékeny létszámgyarapodással járt. Összegzés Az 1956-os forradalom után jelentős mértékben átalakult a tűzoltóság személyi állománya és a szolgálati rendszere is. Jelen írás a tatabányai tűzoltóság történetének bizonyos aspektusaira helyezte a hangsúlyt, a lineáris történeti átalakulások eseményein végigvezetve. Természetesen egy tanulmányban arra nincs mód, hogy egy ilyen összetett szervezet tevékenységét a legapróbb részletekig tárgyaljam, a cél nem is ez volt. A tűzoltóság fejlődésének bemutatása azonban a helytörténeti sajátosságokat kiemelve végigvezethető a második világháborútól egészen az 1956-os forradalomig. A szakirodalmon és a levéltári forrásokon túl köszönettel tartozók néhai Tihanyi Péter nyugalmazott tűzoltó őrnagynak, aki szabadidejét nem sajnálva hajlandó volt nekem interjút adni a témával kapcsolatban, és rendelkezésemre bocsájtotta személyes iratanyagát is. Az ő személyes beszámolói segítségével árnyalhatóvá vált az adott anyag, amely ez által még érdekesebbé válhatott. 58 A konkrét személyek neveinek a kiderítésében Bogdán Ferenc neve kiindulópontul szolgált, mivel egy 1958. november 25-én készült jelentésben említést tesznek róla az állomány külföldre távozott tagjai között. A jelentést egyébként Novottny Ferenc tűzoltó százados készítette az osztályparancsnokságnak, amelyből kiderül, hogy az '56-os forradalom időszakában két személy távozott külföldre, az egyik éppen Bogdán Ferenc volt. In.: TMJVL: Tűzoltóság: 41. doboz: 1958-as csomó, Külföldre távozott személyekről jelentés. 59 TMJVL XXIV/51. Tűzoltóság: Szolgálati napló 1956. 60 Uo. 61 Interjú Tihanyi Péterrel, 2014. október 2. 40
