B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)

A tatabányai tűzoltóság története 1948–1956 között

tály felügyelete alá tartoztak, tehát szükség esetén a városon kívülre is kellett vonulni. Egy jól működő és korszerű kommunikációs rendszer kiépítettsége elengedhetetlen lett volna. A telefonhálózat elmaradottsága azonban a hatékony tűzriasztást sok esetben nehezítette. Az alosztályparancsok még 1955-ben is arról tesz az éves jelentésében említést, hogy a városban - Tatabányán - korszerűtlen a telefonhálózat, ezért a tűzriasztás is nehézkes. 1955-ben Tatabányán három postahivatalnál volt telefonhálózat kiépítve, de ez is úgy volt megoldva, hogy csak az I. kerületi posta telefonján keresztül lehetett a másik két posta telefonhívásait kapcsolni a tűzoltóságnak.54 Ez pedig jelentős mértékben hátráltatta egy-egy vészhelyzetnél a gyors reagálást.55 Rövidtávon a problémát úgy próbálták meg orvosolni, hogy a tűzesetek jelzésekor a postáknak szabad vonalat kellett biztosítaniuk. Lyeszkovszki Béla tűzoltó százados, osztályparancsnok 1955. július 19-én kiadott paran­csában ezzel kapcsolatban világos instrukciókat kapa tatabányai alosztály is:„A Postaügyi Szabályzat biztosítja, hogy tűz esetén segítségkérés céljából bárki folytathat díjmentes távol­sági beszélgetést. (...) Ilyen esetekben a posta a folyamatban lévő magánbeszélgetéseket megszakítja és a kapcsolást soron kívül eszközli. A fentieket a parancsnok elvtársak állandóan tartsák szem előtt, valamint propaganda munka vitele során ezt széles körben tudatosítsa.... Továbbá ha tűzeset alkalmával a segélykérő telefonhívást a posta késedelmesen kapcsolja, úgy a konkrét eset leírásával együtt azonnal jelentse azt, a tűzrendészed osztályparancsnok­ságra."56 A hatékony riasztás gondját azonban ez sem oldotta meg. Július 20-án Novottny Ferenc tűzoltó főhadnagy a Tűzrendészeti Osztályparancsnoksághoz írt kérelmében egy saját telefonközpont felállítását javasolta: „Kérem az Osztályparancsnok Elvtársat, hogy az Alosztály telefonközpontjának mielőbbi megvalósítását eszközöltetni szíveskedjék. A jelenlegi körülmények között már tűrhetetlen a helyzet. Képtelen az Alosztály rövid idő alatt megkapni a város területén lévő közületeket, vagy üzemeket az 5-ös, ill. az I-es posta központján keresztül. Félnapokat vesz igénybe legtöbb esetben egy-egy kapcsolás."57 Az 1956-os esztendő A tűzoltóság rutinszerű feladatai az 1956-os évben is folytatódtak. Ezt az évet azonban az őszi forradalom tette emlékezetessé. A tűzoltóságnak, mint belügyminisztériumi szerv­nek is ki kellett vennie a részét a feladatokból. A tűzvédelemre is fokozottabb figyelmet kellett fordítani a zavaros időszakban. Az 1956-os évről sajnos csak minimális, töredék irata­nyag áll rendelkezésünkre, ami azt jelenti, hogy az események rekonstruálása is nehezebb, vagy szinte lehetetlen. A forradalom kitörése idején a tűzoltóságnak a laktanyában kellett lennie. Senki sem volt hazaengedve, aki nem a laktanyában lakott. A zavaros helyzet miatt 54 TMJVL XXIV/51.1. doboz: 1955-ös csomó, éves jelentés. 55 Ilyen rossz kommunikációs összeköttetés mellett nagyon praktikus megoldás volt az, hogy minden fontos intézményt tűzvédelmi szerekkel láttak el, és önkéntes vállalati tűzoltók voltak kiképezve. 56 TMJVL XXIV/51.1. doboz: 1955-ös csomó, Tűzesetek jelzésekor szabad vonal biztosítása. 57 TMJVL XXIV/51.1. doboz: 1955-ös csomó, Telefon központ felállítása. 39

Next

/
Thumbnails
Contents