B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948
I mányolják őket.23 A tatabányaiak azt is nehezményezték még, hogy nem kaptak kellő betekintést a központiak munkájába. Ezek alapján pedig nagyon komoly összetűzések alakultak ki a KÜB és a tatabányai üb. között. 1945. május 24-én a MÁK Rt. ügyvezetősége arról számolt be, hogy a tatabányaiak sikertelen elszakadási manőverekbe kezdtek. Ezzel egy időben pedig azzal vádolták a tatabányai bányászokat, hogy 15 vagon karbidot játszottak át a társulat „ősellensége", a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (Salgó) részére, és felszólították őket az elszállított nyersanyag visszaszerzésére.24 Az eset a fentieken túl arra is rávilágít, hogy a világégést követően az egymással konkuráló nagyvállalatok között továbbra is nagy volt a bizalmatlanság. A legkirívóbb eset mégis 1945 novemberében történt, amikor a tatabányai bányászok önkényesen lefoglalták a főváros áramellátását biztosító bánhidai erőmű részére szánt szénmennyiséget, és azt élelmiszerre cserélték el. Az ügyből olyan óriási botrány lett, hogy maga Bán Antal iparügyi miniszter rótta meg levélben a tatabányai üb-t és valószínűleg csak azért nem helyezett kilátásba büntető intézkedéseket, mert akkorTata- bányán sztrájk is kirobbanhatott volna.25 A tatabányai iparvidék újjászervezése azonban rendkívüli fontossággal bírt, onnan látták el szénenergiával az Észak-Dunántúl jelentős részét. A győri MÁVAG üzemek például állandó energiaellátási gondokkal, leállással küszködtek. 1945. október 8-án az Iparügyi Minisztériumnál kérvényezték a győri villanytelep szénkontingensének felemelését, amit azonban Tatabánya csökkent széntermelése miatt megtagadtak.26 A viszályok ellenére azonban a baloldali pártok és ezeken belül is elsősorban a kommunista párt térnyerése a MÁK Rt. irányításában tagadhatatlan tény. Ebben külső tényezők is szerepet játszottak. A kommunista Vass Zoltán például országos közellátásügyi kormánybiztosként rendelkezett az ország összes élelmiszerkészlete felett, Budapest polgármestereként pedig a fővároson áthaladó szénszállítmányokat is felügyelhette. Az 1946. január elsején működésbe lépett Gazdasági Főtanács vezetőjeként pedig minden, gazdasággal összefüggő kérdésben megkerülhetetlenné vált.27 Idővel tehát Vass Zoltán lett a MÁK Rt. legfontosabb tárgyalópartnere a kormányzat részéről. Bár azt szükséges megjegyezni, hogy Vass tényleg sokat tett a tatabányai iparvidék élelemellátásáért, és eddigi ismereteink szerint sosem állt elő zsarolással. De a kommunista befolyás erősödését mutatja az is, hogy közellátási kérdésekben a tatabányai üb. Rákosi Mátyáshoz, az MKP vezetőjéhez is fordult. Rákosi pedig (elvileg) nem viselt a problémával összefüggő funkciót. 23 Gyüszi (2007) 258. o. 24 MNLOLZ963 MÄKRt. Ügyvezetőség iratai. 1. csomó. 1945. május 24-i ülés jegyzőkönyve. 25 Erdmann-Pető (1977)27.0. 26 Erdmann-Pető (1977)36.0. 27 Erdmann-Pető (1977) 41. o. 15
