B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/10.Tanúkihallgatási jegyzőkönyv, Szakács Frigyes

7-8-9 óra körül. Ez a Hunyadi iskola épületében volt, amikor figyelmeztette a karhatalom parancsnokát, hogy ne menjenek ki a telepre, mert lőnek. Arról tudok, hogy a VI-os telepen többször ért támadás karhatalmi beosztottat. Dec. 10-én este meglőtték Vigh szds.-t a hóna alatt. Ugyanekkor egy szovjet katonának lőtték át az orrcimpáját, aki nem szólt egy szót sem, csak akkor, amikor a támadás le lett verve. Megemlítem, hogy ez a szovjet katona páncélautóban volt, géppuskát kezelt. Én ebben a páncélautóban ültem a vezetőfülkében, egy szovjet alezds.-sel és az autó vezetőjével.

Határozottan állítom és kijelentem, hogy a szovjet páncélautóból egyetlen lövés sem hangzott el, azaz egyetlen lövést sem adtak le sem azelőtt, mielőtt a szovjet katonát meglőtték, sem azután.

Ennek a szovjet páncélautónak a hátsó bal kerekét ki is lőtték, aminek következtében be kellett vonulni és utána harckocsikat rendelt ki a pk. Ez a gumikilövés vagy a Csarnok utca végén, vagy a Hegy utca végén történt.

Megemlíteni kívánom még, hogy a csoport a VI-os telepen igen szervezett volt, mert egymás közt lámpajelzések is voltak. Ezt azzal támasztom alá, hogy dec. 9-én gépkocsival mentünk a VI-osi Hányó utcában, úgy háromnegyed öt és öt óra között és a gépkocsival megállva a gk. elejétől kb. 20 m.-re előttem fényjelzést adtak elemlámpával, amire figyelmesek lettünk, hogy vibrált hosszabb-rövidebb jelzésekkel, és a hátunk mögött úgyszintén viszonozták azt. Mi igen gyorsan elmentünk, mivel tűzfegyverünk csak a pisztoly volt.

Az üggyel kapcsolatban mást elmondani nem tudok, a vallomásom helyesen van felvéve, melyet minden kényszer nélkül tettem az igazságnak megfelelően, s azt elolvasás után aláírásommal hitelesítek. [... ]

429