B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek
Varga ott volt az őrségben egy darabig a sarkon. Mondta, hogy van egy géppisztolya, amit odaadott egy Tipa nevű személynek. Tipa rendes neve Csizmadia. Elnök ismerteti ügyészségi vallomását. Az ügyészségen rendőrségi vallomásom fenntartottam, mert azt visszavonni nem mertem. Rendőrségi vallomásom részben tartom fenn, az a vallomásom a helyes, amit itt a bíróság előtt elmondottam. Népbírói kérdésre: Az őrség felállításáról 8-án hallottam először. Ezen a napon délelőtt mentünk ki a fegyverekért. Sóstarics mondta, hogy tud fegyvereket szerezni. Ezen a napon fegyverrel láttam el az őrséget. 9-én is. 10-én először nem volt nálam, később igen. A fegyvert december 11-én a kézigránáttal, és töltényekkel együtt leadtam. Az őrség ideje alatt nem tapasztaltam semmit, csak Kozák lövését. Nem tudok róla, hogy 9-én lett volna lövöldözés. Szepesi nem lőtt autóra. Mikor bejött a telepre az autó, azt hitték, hogy karhatalmisták, de egy sofőr jött egy ismerőséhez vacsorázni. Szepesi is itt volt, akit nyomozónak néztek, és a vállára ütöttek fejszével. Szepesi géppisztolyát aztán Uglovics magához vette, hogy visszaadja Szepesinek, aki közben eltávozott. Azt nem tudom, hogy Uglovics visszaadta-e Szepesinek a géppisztolyát. Amikor legközelebb kint álltam, Szepesinél golyószórót láttam. Csak egy este, éspedig 10-én, úgy 7 óra felé láttam nála golyószórót. Azt nem tudom, hogy Varga honnan szerezte a fegyvereket. Sóstaricsot azóta ismerem, mióta ott lakik a telepen. Az ő házát körüllövöldözték. Az ablak felett is be volt lőve náluk is, és nálunk is. Arról nem tudok, hogy Sóstaricsot megfenyegették volna, mint ávóst. Azért mentem vissza Salgótarjánba, mert termelni akartam, és ennek itt akkor nem volt lehetősége. Én ezt az elköltözésem a rendőrségnek bejelentettem. Salgótarján volt a bányák közül az első, aki felvette a munkát. Az őrség ideje alatt rendőrt láttam a telepen, hogy mi célból járkáltak, nem tudom. Ladost és Pendlit nem ismertem. A géppisztolyt azért fogadtam el, hogy leadjam, hogy másnak a kezébe ne kerüljön. Nem tudom kitől kaptam, mert sötét volt. Az őrségbe egy esetben vittem magammal a kézigránátot. Nem akartam a lakásban hagyni, mert a feleségem félt tőle. Én úgy gondoltam, hogy a rendőrség oldalán vagyunk, mert ők is kint voltak. Én nem tudtam, hogy miről is van tulajdonképpen szó, amikor őrségbe álltam, láttam, hogy a többi is azt teszi, én is így tettem. Ügyészi kérdésre: Hogy december 11-én miért nem álltunk őrséget, nem tudom. Én ezen a napon adtam le a fegyverem a rendőrségen. 10-én Уг 8 órakor bentem a lakásomba, és többet nem mentem őrségbe. 271
