B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

a BHÖ. 34. első bekezdése szerinti fegyverrejtegetési bűntett beleolvad a BHÖ.l. pont második bekezdésébe.

Őrségben állása után a fegyvert bátyja segítsége mellett szétszedte, annak alkatrészeit szétdobálta, amelyeket a karhatalom tagjai a később megtartott razzia során megtaláltak. Minthogy tehát vádlott a fegyvert a hatóságnak nem szolgáltatta be - hiszen tudta azt, hogy az alkatrészeket hol dobálta szét, tehát azt újból birtokába is vonhatta volna - így reá nézve az 1956. évi 28. sz. Tvr. 2.§-a második bekezdésében biztosított kedvezmény nem volt alkalmazható, amely feltételül a hatóság részére való önkéntes beszolgáltatást írja elő.

Fehér íános XlI.r. vádlottnak az őrségben állási bűncselekménye a BHÖ.l. pont második bekezdésében meghatározott, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűncselekménynek a tényálladéki alkatelemeit mindenben tartalmazza, azért a fent már közölt okfejtés mellett ezt a bűncselekményt a terhére megállapította.

Vádlott a fegyver 1956. november hó közepe táján szerezte s azt az őrség feloszlása után otthon a lakásuk WC-jében rejtette el. Ezzel a ténnyel a fegyver feletti birtoklása nem szűnt meg. Figyelemmel arra, hogy a vádlott a géppisztolyt jóval az őrségben állása előtt szerezte meg és azt hosszú időn át birtokolta, amely tény jóval meghaladja a BHÖ.l. pont második bekezdésében meghatározott bűncselekmény kereteit, ezért ezt a bűncselekményt a vádlott terhére a BHÖ. 1. pont második bekezdésével halmazaiként állapította meg.

Az a tény, hogy a vádlott tudta nélkül mások a géppisztolyt a WC-ből kiszedték és birtokba vették, a dolog lényegén mit sem változtat, ő azt hiszi, hogy még mindig ő a birtokos. Ennek azért nincs jogi jelentősége, mert a WC-ben még maradt visz- sza lőszer, amit a bekövetkezett házkutatásig birtokában levőnek kellett tekinteni, figyelemmel a fegyverrejtegetési bűncselekmény tartós voltára, amely a fegyver és lőszer birtoklásának tartama alatt folytatólagosan megvalósul.

Uglovics Béla XlII.r. vádlottnak a tényállásban az őrségben vállalt szerepét a népbírósági tanács a BHÖ.l.pont 2. bekezdésében meghatározott, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek minősítette a fent kifejtettek szerint. Ennek keretében vonta Uglovics Béla

XIII.r. vádlottnak a nemzetőri szolgálatát is, mert ez a nemzetőrség ellenforradalmi jellegű alakulatnak volt minősítendő.

A fenti bűncselekményen felül a vádlott terhére fennforog a BHÖ. 34. pont 1 bekezdésében meghatározott fegyverrejtegetés bűntette is. Uglovics Béla mint nemzetőr 1956. október hó végén 1 db. szálfegyvert és 15 db. lőszert kapott. Utóbb a puskáját géppisztolyra cserélték ki, géppisztolyát a nemzetőrség feloszlatáskor 1956. november hó 4-én a II.sz. rendőr tiszti őrsön beszolgáltatta. Ilyen körülmények kö394