B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/3. Pendli József kihallgatási jegyzőkönyve

1956 dec. elején, már pontos dátumra nem emlékszem, kint álltam az utcán a VI-os telepen a tejcsarnok utcájánál - a nevét nem tudom -, ahol egy tömeg volt. Lados itt arról beszélt, hogy nem lehet ezt tartani tovább, hogy elvigyék a civil lakosságot. Ne engedjük elvinni a lakosságot a „pufajkások” által. Szervezzünk egy csoportot, akik majd megvédik a VI-os telepet a pufajkásoktól. Megemlíteni kívánom, hogy tudtommal senkit nem vittek el a „pufajkások” a VI-os telepről. Lados mellett állottam és egyetértettem a felhívásával. Ő azonnal megbízott engem, hogy menjek a VI-os telep felső részére és hajtsam végre a szervezést és ő majd a VI-os telep alsó részén fogja szervezni a csoportot. Én, vállalva a megbí­zatást, el is indultam és nekiláttam a szervezéshez. Házról-házra jártam a telepen és mindenütt elmondtam, hogy „a telep öre­gét, fiatalját elviszik a pufajkások és ne engedjék, fogjanak össze házanként és tartsanak őrséget.” Én a már említett tejcsarnok utcájától a Mozdony utcáig összehívtam a ház lakóit és a következő beszédet tartottam nekik: „Asszonyok, emberek, figyelje­nek ide. Arról van szó, hogy a pufajkások önkényesen letartóztatnak embereket, elviszik azokat és el is vittek már többet. Fogjanak össze négy házanként, és aka­dályozzák meg. Mindenki vegyen magához azt amit tud. Ha nem elég erősek, a kiáltásukra a másik négy ház is odamegy. így segítsenek egymásnak. A rendőrséget ne bántsák, mert az jó viszonyban van a teleppel. Most elmegyünk a rendőrségre s utána megnézzük, hogy állják az őrséget.” A rendőrségre el is mentünk Lados István vezetése alatt egy csoporttal, aminek számára nem emlékszem. Itt beszélt Lados velük és még mások is, emlékezetem szerint. Itteni beszélgetésre nem igen emlékszem, de arra tisztán emlékszem, hogy a rendőrök közül valaki azt mond­ta, hogy a fegyvereket a pufajkások az őrsről elvitték. Hogy mire mondták ezt a rendőrök, nem tudom. Ezután mi visszamentünk a VI-os telepre. Megkezdtük ellenőrizni Ladossal az őrséget, azon a területen ahol megszerveztük. Én rendben találtam az őrséget. Baltával, csákánnyal, karóval voltak kint. Én senkinél nem láttam fegyvert, csak lövést hallottam. Szemtanúja voltam azonban annak, hogy mikor beszéltem egyszer három rendőrrel, és azok elváltak tőlem, azokra valaki rájuk lőtt. Megemlíteni kívánom, hogy Lados egy röpgyűlést tervezett az egyik nap, azaz vasárnapi nap délelőtt 11 órára, és én ezt utasításba adtam az általam meg­szervezett lakosságnak. Ezenkívül megemlíteni kívánom, hogy egyik alkalommal a zavargások időszakában két rendőr leállított egy pufajkás autót a VI-os telepen, s az autóról a VI-os telepi őrség felé sortűz dördült el derék magasságban. Ekkor az őrség tagjai futottak amerre láttak. Én is köztük voltam, meg Lados is. A többit nem ismerem. Ilyen lövöldözést többet hallottam, de nem tudom, hogy kik voltak, akik lőttek. Én nem szerveztem fegyveres szervezkedést és abban nem vettem részt. Fegyvert senkinél nem láttam. Nem tudom, hogy ki lőhetett. A lövések puskából és géppisztolyból származtak. Egyetlen célom az volt, hogy a pufajkások ne tegyék be a lábukat a VI-os telepre, mert ők akarták az urat játszani. Egyszer csak meg­415

Next

/
Thumbnails
Contents