B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

Mahinyák Jenő 1956. október 27-én egy gyermektől dobtáras géppisztolyt vett el, majd Síkvölgypusztán egy fegyvert szerzett, s mind a két fegyverét október 27-én leadták a Szénbányászati Tröszt stúdiójába. 1956. december 7-én Sóstarics Jánossal együtt az egyik erdőrészben elrejtett 2 fegyver közül az egyiket megszerezte és ezzel a fegyverrel állt őrségben december 8-9. és 10. napjain. Őrségben állása egyik napján egy kézigránátot is kapott, amit lakásában a szekrény tetején helyezett el. 1956. december 11-én, úgy a szálfegyverét, mint a kézigránátját a rendőrségen beszolgáltatta.

Az utóbbi fegyver és kézigránátra nézve a népbírósági tanács a Legfelsőbb Bíróság 1690 sz. alatt közzétett elvi élő határozata nyomán azt az álláspontot foglalta el, hogy javára fennforog az 1956. évi 28. sz. tvr. 2. § 2. bekezdésében meghatározott kedvezmény, mert az említett fegyvert és kézigránátot a hatóságnak önként december 11-én, tehát nyilvánvalóan a rögtönítélő bírósági tvr-ben meghatározott határidőn belül. Ilyen körülmények között nem kerülhetett sor arra, hogy a BHÖ. 33. és 34. pontja 1. bekezdésében meghatározott bűntetteket a népbíróság a BHÖ. 1. pont 1. bekezdésében meghatározott bűntettekbe beleolvassza. Az október 27- én szerzett géppisztoly és szálfegyverrel kapcsolatban a népbírósági tanács azt az álláspontot foglalta el, hogy amiatt sem lehet a vádlott bűnösségét megállapítani, mert ezek a fegyverek még október 27-én kiestek birtokából. Őt ezeknek a fegyvereknek a bányász stúdióban való átadására késztették. A népbíróságot eme döntése megalkotásánál vádlottnak az a ténye vezette, hogy december 11-én a birtokában lévő fegyver és kézigránátot leadta, nyilvánvalóan leadta volna - birtoklás esetén - az októberben szerzett fegyvereket is. A vádlott szándéka mindenesetre arra mutat, hogy a rögtönítélő bírósági rendeletben meghatározott határidő előtt a nála lévő fegyvereket leadja és biztosítsa a maga számára az ebben a rendeletben meghatározott és büntetlenséget maga után vonó kedvezményt.

Bencze László XVIII.r. vádlottnak a tényállásban meghatározott a mondott őrségbeli szerepe a népbírósági tanács megállapítása és fent közölt okfejtése mellett a BHÖ. 1. pont 2. bekezdésében meghatározott a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett tényálladéki alkatelemét valósítja meg. Ennek körébe vonta a népbíróság a fasiszta alakulatnak tekintendő nemzetőri tevékenységét is.

A most említett bűncselekmény keretébe vonta be a népbírósági tanács az 1956. december hó 7-i a Pártbizottság épülete előtt lezajlott tüntetésben való részvételét is. Ekkor ugyanis Bencze László vádlott a tüntető tömeggel együtt az akkor divatossá vált jelszavakat kiabálta. Ez a cselekmény egyébként a BHÖ. 2. pont b./ alpontjában meghatározott a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét állapítja meg, ezt azonban mint kisebb súlyú cselekményt a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében meghatározott bűntettbe beleolvasztotta.

398