B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

A rendőrségen nem úgy írták a jegyzőkönyvet ahogy mondtam, hanem ahogy a nyomozó akarta.

Elnök ismerteti vádlott nyomozati vallomását.

Engem, amikor a rendőrségen kihallgattak, a nyomozó bántalmazott. Állandóan a rabkórházat emlegette. Kényszerből tettem olyan vallomást, ami a jegyzőkönyvben szerepel. Olyat is beírt, amit nem mondtam, és ha kifogásoltam, akkor felállt, és elkezdett pofozni.

Ekkor megfogadtam, hogy azt mondom, amit ő akar.

Lados nem nevezte meg, hogy mivel kell kiállni az őrségbe. Ladost csak úgy ismertem, hogy ő is ott lakott. Én úgy ismertem őt, mint aki megrakja a 104 csillét, és ez nem kicsiség. Neki tekintélye volt. Annak a hírnek, hogy viszik a fiatalokat, volt-e alapja, azt nem tudom.

Nem felel meg a valóságnak, hogy kaptam volna kézigránátot valakitől is. Nauschot nem is láttam, és kézigránátot nem kaptam senkitől. A nyomozó állítása szerint volt nálunk kézigránát is, mondtam, hogy nem volt, de rákényszerített, hogy mondjam, hogy volt.

Nem felel meg a valóságnak, hogy a Lusztig köz felől hallottam lövést. Amikor a lövést hallottam elkezdtem futni, és mire hazaértem, már nem hallottam semmit. Én egyáltalán nem lőttem, erre a nyomozó kényszerített [hogy ezt vall- jam], de nem felelt meg a valóságnak. Golyószórót nem láttam senkinél.

Én a felsorolt nevek közül csak Fehért és Homolát ismertem. Homoláék közül Istvánt, de nála sem láttam semmit. Sóstaricsot nem is láttam, Somogyinál láttam fegyvert. Ilóczkynak, ha jól tudom, két fegyvere volt. Fehérnek egy ívtáras géppisztolya, de az ő tevékenységét nem ismerem. Homola Istvánt nem is láttam. A nyomozó a papírról olvasta a neveket. Mondta, hogy ezeket láttam, és mikor mondtam, hogy nem láttam, akkor megfenyegetett, és muszáj volt látni.

A rendőrségen két esetben hallgattak ki. Majd átkerültünk Esztergomba, onnan Pestre a Markóba, ahol egy ügyész hallgatott ki.

Az ügyész kért, hogy mondjam el, hogyan történt. Azt mondta, hogy segít, és felolvasta a rendőrségi vallomásom. Én azt mondtam, hogy azt fenntartom, mert úgy hallottam, hogyha valaki megmásítja, akkor visszakerül a rendőrségre pótnyomozásra.

Az ügyészségen nem bántalmaztak, de a pótnyomozástól féltem, és ezért nem mondtam igazat.

Elnök ismerteti az ügyészségi vallomását.

Lehet, hogy mondta Lados, hogy mivel álljunk ki, de nem emlékszem rá.

Homola Istvánt őrségben kint állni nem láttam, azért mondtam, hogy mondjak neveket, és az ő neve jutott eszembe. Kisebb tömeget a Füzes utcán láttunk, amikor Csizmadiával bementünk Vargáékhoz.

Én lövést nem adtam le.

259