B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

a lőszer is, de nem mi vettük azt ki. A géppisztoly ívtáras volt. Amikor a nyomozók kiszivattyúzták a WC-ből a szennyvizet, visszamaradt a két tár. Mi Tatabányán a Vásártér félsoron lakunk. Amikor december elején a vadászatból jöttünk haza, nagy tömeg állt kint, és azok mondogatták, hogy ki kell állni őrségbe. Ezután elmentünk haza, elosz­tottuk a vaddisznó húsát, és akkor én utána kiálltam a fegyverrel őrségbe. Hogy miért kellett kiállni, azt nem tudom. Valami olyasmit beszéltek, hogy volt valami tüntetés Tatabányán, de hogy miért tüntettek, azt én nem tudom. Később hallot­tam olyat, hogy a karhatalmisták között voltak olyan egyének, akiket a nép nem szívlelt, és azok eltávolítását követelte. Arról volt szó, hogy ezek összeszedik a VI. telep fiataljait, és hogy ez ne történhessen meg, azért álltunk ki őrségbe. Én is egy este a szálfegyveremmel őrséget álltam. Lehet, hogy a szomszédom kint volt, de én nem láttam. A rendőrségi vallomásom nem felel nem a valóságnak csak azért vallottam így, hogy meg ne verjenek. A börtönben felismertem Bónát, Fehért, Sóstaricsot, Bernhardtot, és csak azért mondtam, hogy ők is őrségben voltak, hogy ne verjenek meg. Azt is a bör­tönben hallottam, hogy milyen fegyvereik voltak. Fehérnek és Bónának ívtáras géppisztolya volt. Se Sóstaricsnak, sem Ber- nhardtnak nem tudom, milyen fegyvere volt. Nagy Lajost és Nagy Józsefet nem ismerem. Tudtam, hogy statárium van azokra, akik nem adják le fegyvereiket december 11-ig. Tudtam, hogy akiket statárium elé állítanak, azt halálra ítélik, de nem gondoltam, hogy ezért halál jár. Én letartóztatásomkor vádlott-társaim közül Bóna Barnabást, Fehér Jánost és Homola Józsefet ismertem, mást senkit. Első fegyverem akkor találtam, amikor benzinért mentem. Egy betonút vezet el a nyitott bánya mellett. A bánya miatt a föld össze lett túrva, ahol kinőtt a gaz, és azok között volt a fegyver. Ügyészi kérdésre: A Siffer-domb környékén dobtam el a fegyverem, ami nincs messze a lakásunkhoz. Az őrség alatt nem lőttem. Voltak kint többek, de ismerősök nem voltak közöttük. Már négy éve Pesten lakom, és nem nagyon isme­rem a szomszédaim sem. Az én fegyverem, amit Tóth Lászlótól kaptam, dobtáras volt. Védői kérdésre: Ladost ismertem, mert ott lakott az utcánkban. Vele nem beszéltem. Én azt már a börtönben hallottam, hogy az őrség gondolata Ladostól indult ki. Arról nem tudok, hogy gyűlést is akart tartani. Azt sem tudom, hogy kik lövöldöztek, gondolom a karhatalmisták, és civilek egymásra, vagy a levegőbe. Hogy miért lőttek, azt nem tudom. Nem tudom, hogy elvittek-e valakit a VI. telepről. Én nem számoltam azzal a körülménnyel, hogy ha a karhatalmisták megjelennek, mit kell csinálni. Elsza­ladtam, amikor a lövöldözést hallottam. Hogy hogyan szerveződött meg az őrség, hogyan beszélték meg a riasztást, ezekről nem tudok semmit. Rengetegen voltak 247

Next

/
Thumbnails
Contents