B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

lőtt volna. Elnök vádlott elé tárja rendőrségi vallomásának 33. oldalán lévő utolsó bekezdést, vádlott előadja: a rendőrségi vallomásom jól volt felvéve. Azt azonban nem hallottam, hogy I. r. vádlott szervezte az őrséget.

Elnök vádlott elé tárja 34. lapsz. rendőrségi vallomását, vádlott előadja: egy lövést adtam le, de nem szándékosan. Amikor eldobtam a géppisztolyt, 10-én, ez akkor volt, amikor egy karhatalmista rám lőtt, az magától elsült. A lövés a beton szélébe ütközött. A fegyverrel együtt én is levágódtam, nehogy lövést kapjak.

Uglovics Bélánál sem 9-én, sem 10-én nem volt fegyver. Nem láttam nála ívtáras géppisztolyt. 10-én ő adott nekem egy tár töltényt, azért, mert neki nem volt fegyvere. Én azután ezt átadtam mindjárt Fehér Jánosnak, akinél géppisztoly volt. Ezután több lőszer nem került hozzám.

Bors Károlynál láttam kézigránátot.

Turcsányinál /III. r. vádlott/ nem láttam sem fegyvert, sem kézigránátot. 10-én találkoztam vele többek társaságában. Társait nem ismertem. Ezeknél nem láttam fegyvert. Ők a Il-es rendőrőrsnél álltak.

Abban nem érzem magamat bűnösnek, hogy az őrség tagja voltam, mert a mi őrségünk nem helyezkedett az államrenddel szemben.

Kihallgattak a fővárosi ügyészségen, ott igazat mondtam, de nem emlékszem vallomásom tartalmára.

Arról tudok, hogy I. r. vádlott gyűlést akart tartani, de hogy milyen céllal, nem tudom. Mindenki ezt beszélte. Azt nem beszélték, hogy mit akar mondani. A gyűlést azután nem engedélyezték.

Elnök vádlott elé tárja ügyészség előtt tett vallomását, vádlott előadja:

Igaz, hogy azt beszélték, hogy I. r. vádlott azért szervezte meg az őrséget, nehogy a fiatalokat elvigyék. De én I. r. vádlottal nem beszéltem, a házamnál nem járt. Ügyészi vallomásomat mindenben fenntartom.

Ijedtemben ejtettem el a géppisztolyt és akkor sült el.

Kérdésekre:

Nagy Lajos a sógorom. Ő a Füzes utca végén állt, Turcsányi III. r. vádlott a telep másik részén volt. Nagy Lajos a feleségem öccse, vele együtt beszéltük meg, hogy jelentkezünk nemzetőrnek. Ő is velem volt a Hunyadi laktanyában, együtt kaptunk fegyvert. De csak egy napig teljesítettünk együtt szolgálatot, ekkor elváltunk egymástól.

Dec. 12-én tudtam meg a rögtönítélő bíráskodásról szóló rendeletet. Dec. 10-én, amikor a fegyvert Nauschnál hagytam, nem gondoltam ezen rendeletre. Az őrség feloszlásában tudtommal a rendeletnek nem volt szerepe.

Most már mindenben beismerem bűnösségemet. Abban is, hogy az őrségnek tagja voltam. Megbántam tettemet.

III. r. vádlottról annyit tudok, hogy kinn volt az utca végén, de hogy őr volt-e, azt nem tudom.

228