B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
A forráskiadványban megjelenő iratok, a fő tatabányai perek
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a vizsgálati-, és peranyagokban szereplő tanúvallomásokat, személyes megnyilatkozásokat, ítéletekben megfogalmazottakat kellő forráskritikával kell olvasni, és kezelni. Ennek természetesen az az oka, hogy a kádári szervek előtt álló vádlottak általánosságban immár a forradalomban játszott saját szerepüket igyekeztek kisebbíteni, és politikai szempontból is igyekeztek azt nyilatkozni, amit kihallgatóik hallani szerettek volna (illetve maguk a kádári szervek az általuk keletkeztetett iratokban a saját világképük, politikai nézetük szerint fogalmaztak). Azon, hogy az elítéltek esetlegesen ekkor már máshogy fogalmaztak, mint a forradalom napjai alatt, természetesen nem is kell csodálkozni, hiszen ezek az emberek ekkor szó szerint a bitófa árnyékában kényszerültek számot adni korábbi tevékenységükről. Részben azért kerül több minden leközlésre a Lados István és társai perből, mert abból jól látható az is, hogy a vádlottak sorozatban jelezték a rendőrségen ellenük a vallatás során alkalmazott brutális testi kényszert a kihallgató szerveknek tetsző vallomás kicsikarására és azt, hogy a kihallgatok számos esetben a vádlottak helyett írták meg a vallomásukat, azt utóbbiak ezeket esetenként úgy írták alá, hogy saját „vallomásuk” tartalmával nem is voltak tisztában. Ennek ellenére a leközölt eredeti iratokban sok, rendkívül használható részlet maradt fenn az eseményekkel kapcsolatban, és általánosságban elmondható, hogy ezek az eseményekkel kapcsolatos legrészletesebb dokumentumok is. Ezért keletkezett ez a forráskötet is, melyet reményeink szerint haszonnal forgathat a jövőben mindenki, aki a tatabányai 1956-os eseményekkel, és az azokat követő megtorlással kapcsolatos részletekre kíváncsi. A leközölt dokumentumokban az előforduló elütéseket, helyesírási hibákat igyekeztünk kijavítani, a személynevek írásmódját egységesíteni. Mivel a perek iratanyaga nem darabszinten rendezett, ezért csak a kötet adott részének elején szerepel az adott per iratanyagának a jelzete. Ezeket a pereket a Győr Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa tárgyalta, ezért a peranyagok a területileg illetékes levéltárakhoz kerültek, ezek a mai Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri (Mazalin-, és Lados-perek) és Soproni (dr. Klébert-per) Levéltárai. Ezúton is köszönjük a fentebbi intézményekben dolgozó kollégák segítségét, hogy lehetővé tették a vonatkozó iratok kutatását. Végül, de nem utolsósorban köszönjük az 1956-os Emlékbizottság támogatását, melynek segítségével lehetővé vált ezen kiadvány megjelentetése. 21
