B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
A forráskiadványban megjelenő iratok, a fő tatabányai perek
В. Stenge Csaba A forráskiadványban megjelenő iratok, a fő tatabányai perek Tatabányán a megtorlás sokakat elért, több mint nyolcvan személy elítélésére került sor a városban 1956. október-decemberében lezajlott forradalmi eseményekkel kapcsolatban, bár szerencsére halálos ítélet végrehatására a tatabányai forradalmi eseményekkel kapcsolatban nem került sor. A tatabányai események miatt eredetileg két főt ítéltek halálra: első fokon Mazalin Györgyöt, őt államellenes szervezkedés kezdeményezéséért és vezetéséért, ennek részletei a kötetben a leközölt peranyagában megtalálhatóak (másodfokon ő végül három évet kapott - a rendkívüli mértékű enyhítés okaiban több egyéb körülményen túl szerepet játszott a jól megválasztott védőügyvéd személye is; Mazalin ügyvédje ugyanis a kor „sztárügyvédjének” is tekinthető dr. Major Ákos volt.)1 A másik halálra ítélt a VI-os telepi decemberi fegyveres ellenállás egyik vádlottja, így a Lados-perben is XXIII-ad rendű vádlottként szereplő Nausch Rudolf volt. Őt a VI-os telepi fegyveres ellenállás leverése után azonnal, 1956. december 11-én életbe lépő statárium következményeként ítélték halálra: december 14-én egy razzia alkalmával két géppisztolytárat találtak nála töltényekkel együtt, majd a házkutatásnál fegyverek is előkerültek. Nauscht emiatt lőszer-, és fegyverrejtegetésért Budapest Helyőrség Katonai Bírósága rögtönítélő bíráskodással, pillanatok alatt, 1956. december 16-án halálra ítélte, ezt szerencséjére az Elnöki Tanács öt nappal később életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta (Nausch a Lados-perben is kapott még első fokon négy évet, melyet másodfokon két évre csökkentettek).2 A forráskiadvány a tatabányai forradalmi események három fő perének anyagából közöl részleteket, melyekben a város forradalmi eseményeiért elítéltek többsége is szerepel (ennek alapján a dokumentumok három nagy csoportra is vannak osztva, értelemszerűen a három fő perhez kötődően). Ezek közül a perek közül az első a dr. Kiébert Márton és társai pere, melyben a tatabányai városi forradalmi munkás-, és katonatanács vezetői - illetve egy részük - szerepel, hiszen nem mindenki volt elérhető az országot elhagyók miatt, és egyes esetekben előfordult az is, hogy vezetők más perekben szerepeltek, például Mazalin Györgyöt egy másik perben fogták vád alá, amelyről külön még részleteiben szó lesz. Fontos megjegyezni, hogy a dr. Kiébert Márton és társai per iratanyaga hiányosan maradt fenn. A perrel kapcsolatban négy tatabányai forradalmi vezető letartóztatására 1 Dr. Major Ákos a Horthy-kor hadbírójából lett 1945-ben a Budapesti Népbíróság elnöke, majd 1946-48 között a Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) elnöke is volt. 1954-től egyéni ügyvédi praxist folytatott. 2 Az első 1956-os kivégzettet, Soltész József 1956. december 15-én lőtték agyon Miskolcon, szintén fegyverrejtegetés miatt. Komárom megyében is volt ilyen áldozat, egy kesztölci nemzetőr, Minczér József, akit fegyverrejtegetés miatt 1956. december 20-án végeztek ki Budapesten. 19