B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
sek feltétlen alkalmasak Mazalin, Kovács és társainak kezdeményezését és tevékenységét megerősíteni, hogy nincsenek egyedül, sőt egy szári részleg nagyobb csoportjának irányítása is hozzájuk tartozik. De vádlott azok közé tartozott, akik ha ilyet mondottak, ő még azzal is megtoldotta, hogy milyen lehetőséget kell biztosítani az elkövetkezendő időkre, hogy egy újabb megmozdulás esetén egymást felismerjék. Ugyanúgy ő is, mint vádlott-társai a munkásosztálynak hátat fordított és elárulta, és azon fáradozott, hogy a munkásosztály hatalmát, annak vezető erejét megtörve a népi demokratikus államrend megszilárdítását, a békés alkotó munka beindulását akadályozza. IV. r. Fekete István vádlott személyével is külön kell foglalkozni. Feketének személyében rejlő igen nagyfokú társadalmi veszélyességét abban látja a népbíróság, hogy a korábbi időkben is befurakodott a munkásosztály vezető tagjai közé, s e korábbról fennálló ismeretséggel az ellenforradalom időszakában is élt. Nem különben tette ezt az ellenforradalom ideje alatt abban az időben is, amikor Mazalin-féle csoporthoz csatlakozott 1956. november 15-én. E csoportban Fekete igen aktívan közreműködött, vádlott-társainak figyelmét tevékenységre hívta fel, nevezetesen szabotázs- és terrorcselekmény elkövetésére. Ez a vádlott mondotta a tárgyaláson, hogy ő a munkásosztály tagja, és kommunista érzelmű. Ő, aki kommunisták lakásába kézigránátot akart dobatni. De fokozott veszélyessége abban rejlik, hogy ezt a csoportot nemcsak nagyhangú kijelentéseivel, felhívásaival támogatta, hanem ezen túlmenően befurakodott a párt vezetőinek körébe, és így részt vett olyan megbeszéléseken is, amely megbeszélés munkásárulóra egyáltalán nem tartozott volna. Hogy mennyire így van, bizonyítja, hogy amint egy-egy megbeszélésnek vége volt, rögtön Mazalin lakására ment, és ott a kormány megjelenő tagjait, Kádár és Apró elvtársakat kigúnyolta, és olyan kijelentéseket tett, hogy az ellenforradalmi Mazalin csoport követeléseit ott is hangoztatta, vezető államférfiakat sarokba szorított. Ez vallja magát kommunistának és a munkásosztály hű tagjának. Aki, mint szociáldemokrata már 1945-ben, a tatabányai rendőrkapitányság vezetői állására tört, amely már ebben az időben is akadályozta a szocializmus kialakításának nagy munkáját, mígnem 1946, vagy 1947-ben Ne- dermann tanúvallomása alapján megállapítható, hogy jobboldali magatartása miatt Tatabányáról kiutasították. Tatabányára 1952-ben került vissza Nedermann József karhatalmista százados közbenjárására. S ez az ember Fekete István, Nedermann Józsefnek úgy hálálta meg, hogy amikor a demokrácia védelmében Nedermann József az ellenforradalmi napokban helytállt, és szolgálatot teljesített, Fekete István a tröszt előtt csoportba verődött ellenforradalmi huligán elemeket a becsületes karhatalmistákra, közte Nedermann Józsefre akarta szabadítani. Nem különben, mint 1945-ben, mint jobboldali szociáldemokrata, aki a munkásosztály hatalmát is szívesen látta volna veszni, akarta magának 1956. november közepén a munkásmilícia vezető szerepét megszerezni. A tárgyaláson úgy gondolta, hogy ami 169
