B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet

Szigethy Attila csoportja között. November 6-a után szövetségre lép, s elhatározzák, hogy Nagy Imre mellett egy szervezkedést hoznak létre, melynek tagjai a budapesti harcokban részt vett, egyáltalán az ellenforradalom alatt magát kompromittáló személyekből fog összetevődni. Mazalin megszabta a létrejött csoportnak a feladatát, mindenekelőtt, hogy fegyvert szerezzenek, hogy röpcédulát készítsenek, röpcédulát terjesszenek, a sztrájkot biztosítsák, szívós harcot hirdetett a Kádár-kormány ellen. Letartóztatását követően januárban más irányban, bányászok között kívánta az egységet bomlasztani, s a már teljes méretekben beinduló munkát akadályozni úgy, hogy Bátori Pállal a kapcsolatot felvette, aki a föld mélyén dolgozott, s utasította, illetve megbízta azzal, hogy 10-12 tagú csoportot szervezzen. Nem mulasztotta el megmondani, hogy az összetétel milyen legyen. Hogy mi a feladata a csoportnak, a március 15-i megmozdulást jelölte meg, amikor mint „rendfenntartók” a bányászok élére kell állni. Mazalin cselekményei közé tartozik még, hogy a csoport megyén kívüli területével is, Győr mellett Szár községgel is kapcsolatot tartott György Andráson keresztül.

II. r. Kovács István vádlott az ellenforradalom dühöngő napjaiban felajánlotta szolgálatait a forradalmi munkás-, és katonatanácsnak, itt különböző tevékenységet is folytatott, mindenekelőtt nagyobb üzemekben, mint az Erőműben, valamint Száron községi munkástanácsokat szervezett. Egy-egy alkalommal, mint az ülést levezető elnök, népi demokratikus rendszerünket gyalázó kijelentéseket tett. Emellett ebben az időben előszeretettel foglalkozott a szociáldemokrata párt megszervezésével, aminek korábban is tagja volt. A munkástanács felszámolása után november 6-át követően Mazalinnal megbeszélik az ellenforradalmi csoport létrehozását. Megbeszélik, hogy kikből tevődjön össze, és miért kell létrejönnie. Az okok, amiért létre kell jönni, azonosak a Mazalin cselekményét taglaló megállapításokkal. A beszervezett csoport tagjait minduntalan erősíteni próbálta hitükben, többek között olyanokkal, hogy Maléterrel beszélt, Maiéter tud a csoportról, és mellettük áll, továbbá azzal, hogy ki-ki a csoportban kifejtett munkája, érdeme szerint fog részesülni a dicső forradalom befejezése után a magukhoz ragadt funkciókból. Közölte, hogy a fiatalokból kívánja létrehozni a rendőrséget, melynek ő kívánt a parancsnoka lenni. Mazalin letartóztatásának megszüntetése érdekében minden eszközt felhasznált, így többek között az eléggé előrehaladott korú Frank Mihályt, id. Nedermannét megfenyegette, hogy amennyiben nem szabadul ki Mazalin, úgy utalt arra, hogy elég családtag van még... értve ez alatt a bosszúállást. Röpcédulák sokszorosítását ajánlotta fel Mazalinnak, ő maga is röpcédulákat osztott, és közvetve leányával röpcédulákat készíttetett.

III. r. György András vádlott, mint a szári munkástanács elnöke november elején, illetve október végén a tatabányai katonatanácsnál járt, ahol a csúcsbizottság tagjait kereste, mint munkástanácselnök. A tényállásból is megállapítható143