B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
az, hogy amikor Bajnóczki lakásán a csoport megbeszélést tartott, fogadta el Mázaimtól azt a felhívást, hogy részére a megadott minta szerint röpcédulát készítsen. A vádlottak eddigi tevékenysége tehát főképp arra irányult, hogy a munkát akadályozzák, s a sztrájkot fenntartsák. Szükség esetén szabotázscselekményekre is gondoltak. A szervezkedés létrehozása Mazalin és Kovács elgondolásából adódik, s a már említett módszereken kívül a szervezkedés tagjai között a bizalom megerősítése érdekében Kovács nem egyszer kijelentette, hogy a forradalomnak még nincs vége, de ha az győzedelmesen befejeződik, a szervezkedés tagjai a részvételükhöz, és tevékenységükhöz képest fogják elnyerni vezető beosztásukat. így többek között Kovács rendőrparancsnoki funkciót választott magának, Fekete Istvánnak a munkásőrség parancsnoki tisztségét, Mazalin mint országgyűlési képviselő az általa szervezett szociáldemokrata párt útján a képviselőházban kívánta biztosítani helyét, György Andrást pedig Szár és Tatabánya egybeépülése után, illetve egyesülésekor e város élére kívánták helyezni. Minthogy már korábban is felhívta Mazalin a szervezkedés tagjainak figyelmét arra, hogy lakását figyelik, így Mazalin György a szervezkedést más irányba is igyekezett kiépíteni. Ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Mazalin György Bátori Pál V. r. vádlottal. Bátori Pállal történt találkozáskor Mazalin közölte az elmúlt idők eseményét, politizáltak, s e találkozás megismétlődött úgy, hogy Bátori Mazalin lakásán volt. Ugyancsak az elmúlt idők eseményét tárgyalták, s Mazalin megállapította, hogy a forradalomnak nincs még vége. Ez alkalommal megbízást adott Bátori Pálnak, hogy ő is szervezzen 10-12 tagú csoportot, melynek a feladata 2-3 hónapi időpontra, március 15-re lett volna előkészítve. Tehát Bátori Pál irányába történő szervezés konkrét feladata, március 15-re, a „MUK”-ra irányult. Bátori ezt a feladatot vállalta, s a szervezést meg is kezdte. Rámutat a megyei népbíróság arra, hogy Bátori Pál V. r. vádlott tevékenysége jóval korábbra, mégpedig október 23-a és november 4-e közötti időre nyúlik vissza. Bátori Pál október 23-át követően a korábbról ismert csúcsbizottság tagjai jóvoltából a Komárom megyei Dolgozók Lapja szerkesztőségébe került, s ő volt hivatva arra, hogy az új néven és új tartalommal felállítandó szerkesztőség és lap mielőbb beinduljon. Bátori a szerkesztőségben elfoglalta vezető helyét, és első teendői közé tartozott az, hogy a szerkesztőségben helyet foglaló kommunistákat, akik a Dolgozók Lapja szerkesztőségében mint vezetők és újságírók dolgoztak, új néven „Figyelő” néven kívánták kiadni Komárom megye lapját. A címben meg is állapodtak, a benyújtandó cikkek helyes, vagy helytelenségének megállapítására egy szűkebb körű bizottság jött létre, amelynek természetesen Bátori is tagja volt. Az első példány Budapesten lett kinyomva, míg a másik példány Komáromban. Bátori Pál volt az, aki Pesten eljárt a beindított lap ügyében, valamint, hogy a lap további megjelentésére anyagi fedezetet is biztosítson. Pesten eredményesen is járt, majd amikor a kinyomtatásra 140
