B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet

Az ügyhöz tartozó tényállás:

Az 1956. október 23-án kezdődő ellenforradalom Komárom megye területére 1956. október 26-án ért el. Ez időben Tatabányán a megmozdulás élére az értelmiség állt. Október 27-én [sic! 26-án] Tatabányán is felvonulást szerveztek, mely felvonulás Tatabányán a fő útvonalon haladt végig, majd a Megyei Pártbizottság felé elfordulva a Tatabányai Tröszthöz mentek. Útközben a Megyei Párt- bizottság előtt megálltak, s a Pártbizottságot hirdető táblát, melyen csillag volt, le akarták verni. Innen tovább haladva a mintegy 6-700 méterre lévő tröszt felé vette az irányt a csoport. Menet közben énekeltek, és több esetben olyan kijelentéseket tettek, hogy „le a kommunistákkal”, „le az ávósokkal”. Útközben elhaladtak a rendőrség előtt, ahol egy rendőrt a csoport arra kötelezett, hogy a sapkájáról a Népköztársaság címert vegye le.

Miközben a tröszt épülete felé haladtak, velük szemben a tröszt felől is egy csoport ment feléjük, akik kiabálták, hogy „a munkásoknak kenyeret” „oroszok haza”. A két csoport később egyesült, majd amikor ismét a rendőrség előtt voltak, azt a követelményt állították a rendőrség elé, hogy a rendőrség épületében, illetve annak fogdájában lévő foglyokat engedjék szabadon. A rendőrőrök ki is engedték a foglyokat. A csoport egyik hangadója az ügyben nem szereplő Láng Ferenc volt, s ebben a csoportban volt Mazalin György I. r. vádlott is, aki a kezdettől fogva mindaddig jelen volt, míg a 6-700 főnyi tömeg szét nem oszlott. Mielőtt ez megtörtént volna, a tömeg proponálta, hogy be kell olvasni a bányász rádióba a 16 pontot. Illetve Láng vetette fel, és a tömeg helyeselte. A bemondás ezután meg is történt. Kb. este 6-8 óra közötti időpontig volt együtt a tömeg, mikor is Láng ismét javaslattal élt, hogy ideiglenes bizottságot kell alakítani. Az ideiglenes bizottságot létre is hozták, és a többi értelmiségi mellett Mazalin György I. r. vádlott is helyet kapott. 27-én történt meg az ideiglenes bizottság véglegesítése, amikor is a Népházban zsúfolásig telt teremben ejtették meg a véglegesítést. E végleges munkástanácsba Mazalin György I. r. vádlott ugyancsak bekerült.

Mazalin György, mint a munkástanács tagja, eleget akart tenni az „előlegezett” bizalomnak, s még 27-én délután a bányász rádióba bemondotta, hogy 28-án reggel 9 órakor mindenki jelenjen meg munkahelyén, ugyanis ekkor már sztrájk volt. Mazalin ezt azért tette, hogy a 27-én kapott azon megbízatásnak, hogy az üzemi munkástanácsokat létre kell hozni, eleget tudjon tenni. Másnap 28-án reggel a tatabányai aknákat körbejárta, és mindenhol rövid beszédet mondott, mondván, hogy ő a Tatabányai Forradalmi Tanács kiküldöttje, s hogy útjának célja az, hogy a munkástanács megalakítására utasítást adjon. Ez időben több helyen már folyamatban volt a választás, s ahol még nem, úgy Mazalin erre határozott utasítást adott. Nem mulasztotta el ez alkalommal bejelenteni azt is, hogy a kormány ígéreteket tett ugyan, de mivel annak végrehajtását nem látják biztosítottnak, s így elrendelte,

127