B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
I. Dr. Klébert Márton és társai pere - I/5. Szembesítési jegyzőkönyv Kozsel Józseffel
minden egyes „szabadságharcos” haláláért 10 tisztet fognak felelősségre vonni, akik pedig a tűzparancsot adták a baji úti fákra lesznek felakasztva. Ekkor odajött a „Forradalmi Bizottságnak” még két tagja, és figyelmeztették dr. Klébertet, hogy nincs értelme ennek, nem az a céljuk, hogy még jobban elidegenítsék az alakulatot a „nemzeti forradalomtól”, mivel a környéken ez az egy alakulat jelent komoly erőt, hanem inkább próbáljuk megnyerni a „forradalom” részére. Dr. Kiébert ezután megkérdezte, ki volt az alakulat előző parancsnoka, mire közöltem vele, hogy én voltam. Ekkor kijelentette, hogy én is felelős vagyok a történt dolgokért, mivel a tisztek és a legénység neveléséért én vagyok felelős, és közölte velem, hogy én is felelősségre leszek vonva. Ekkor oda jött Simon őrnagy, akitől megkérdeztem, hogy eltávozhatok-e? Ő azt mondta, most már nincs semmi megbeszélni való, eltávozhatok. Amikor elindultam a fogas felé, hogy felvegyem a derékszíjamat, újra odajött hozzám dr. Kiébert és közölte velem, hogy pár nap múlva ki fog jönni a laktanyába, és ő személyesen fogja kivizsgálni a történteket. Újra vitatkozni kezdtünk, mire én kijelentettem dr. Klébertnek, hogy nincs időm vitatkozni mivel a laktanyában várnak engem, két óra elteltével, ha nem érkeznék meg a laktanyába, értem fognak jönni Tatabányára a „Forradalmi Bizottság” épületébe. Erre dr. Kiébert megjegyezte, „mi az még fenyegetőzik?” Azt válaszoltam neki: „nem fenyegetőzöm, ha akarja megkérdezheti telefonon, azonban annak nincs semmi értelmi, hogy egyes személyeknek bántódása esik abból kifolyólag, amiért ők esetleg nem felelősek.” Ezek után dr. Kiébert elment telefonálni én pedig eltávoztam az épületből. Még egy alkalommal találkoztam dr. Kléberttel 1956 november 5-én, vagy 6-án, amikor a szovjet csapatokkal együtt jöttem Tatabányára. Akkor együtt találtuk a „Forradalmi Megyei Tanácsot” a Megyei Pártbizottság épületében és én ekkor közöltem dr. Kléberttel, mégsem lettek a baji úti fák kidíszítve. Erre ő megjegyezte:”sok butaságot követ el az ember”, azonban azért, amit ő tett, vállalja a felelősséget. Megjegyezte azt is, hogy nem lehet adni a tömegekre, holnap megy is, kinyitja a „boltot”. Más dr. Kiébert ellenforradalmi cselekményeiről nem tudok. Kérdés dr. Kiébert Mártonhoz: Megfelel-e az igazságnak Kozsel József által tett vallomás? 110
