B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

I. Dr. Klébert Márton és társai pere - I/4. Szerdahelyi Pál kihallgatási jegyzőkönyve

századot. Még aznap reggel Szabó Viktor kijött a Hunyadiba, és tudomásomra adta, hogy Kléberték utasítása az, hogy a továbbiakban semmi közöm a fegyverek kiosztását illetően. Amikor erre magyarázatot kértem, megfenyegetett Szabó és kijelentette, hogy ki fognak nyírni, mint Lángot, mert a valamire való fegyvereket átjátszottam a rendőrség kezére. Szabó Viktor távozása után még beszéltem Ángyál szds.-al, kértem, hogy az általam jól ismert - kommunista - munkásoknak és üzemi őrség tagjainak az engedélyeket, és ha kell, fegyvereket is adják ki, ami meg is történt. Ugyanis Ángyálék nem tudták, hogy tőlem a fenti megbízást Kléberték visszavonták.

Kérdés: Miután a fenti megbízatása alól felmentették, kapott-e újabb feladatot?

Felelet: Igen, kaptam. Szabó Viktornak a fenti közlés után tudtára adtam, hogy itt hagyom az egész társaságot, és elmegyek haza. Ekkor közölte Szabó, hogy másnap jelentkezzek dr. Molnár Istvánnál, vagy dr. Kiébert Mártonnál. Ennek megfelelően másnap, nov. 2-án, pénteken felmentem a Megyei PB. épületbe, ahol székelt a „Forradalmi Tanács”, amit szintén Szabó közölt, mert erről sem tudtam. Megérkezésemkor Horváth Endre szobájában a földszinten beszéltem dr. Molnár Istvánnal, tekintve, hogy mást nem találtam ott. Molnárral közöltem, hogy Szabó Viktor küldött. Dr. Molnár István közölte cinikusan, hogy nekem elég jó a kapcsolatom a rendőrökkel, és már némi szakmai gyakorlatra is szert tettem, ezért esett rám a választás, hogy engem bíznak meg a városi osztály és a rendőrőrsök megszervezésével. Tudomásomra adta, hogy intézkedjek a városi, és megyei főosztályok rendbe szedéséről. Állapíttassam meg, hogy hol nincsen elegendő rendőrőrszem, Felsőgallán új rendőrőrsöt állíttassak fel a tanácsházán, a hiányzó őrszemeket Takács szds. a nemzetőrség tagjaiból kell kiegészíteni. Ezután Persely József motoros járőrt elküldtem az 1. és 2-es rendőrőrsre, azzal, hogy az őrspk.-ok jöjjenek be a PB. épületébe. Én eközben telefonon behívtam a városi osztályról Kuglics r. szds.-t és Farkas r. tőrm.-t, hozták magukkal az őrs névsorát is. Megérkezésük után a két őrs parancsnokával egyetemben a Molnár által kiadott utasítást megbeszéltük, közölve velük, hogy a létszámhiányt és a fegyverek pótlását biztosítjuk, s ezzel a tanácskozást be is fejeztük.

Még aznap de. dr. Molnár István újabb megbízatást adott. Az I. emeleti Nagy Kálmán szobájában beszéltem ismét vele. Tudomásomra hozta, hogy az épületben székel egy 6-8 főből álló csoport, melynek feladata az épület védelme, és az ő személyes biztonságuk biztosítása. Közölte, hogy legyek e csoportnak a parancsnoka, látva azt, hogy lényegében semmit sem csinálok. így a helyiség kérdése is megoldást nyer, mert van az I. emeleten a sarokban egy szobájuk, ahol őket találni fogom. Ezután körülvezetett az épületben, még a tetőre is felküldött, mondva, hogy megfelelő őrhelyek felállítását, és golyószórók elhelyezését állapítsam meg. Én közöltem Molnárral, hogy harcászathoz nem értek, én gépkocsizó voltam, az utóbbi feladatot bízza másra.

Kérdés: Miért volt szükséges az épület tetején golyószórók elhelyezése?

106