Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)

B. Stenge Csaba: „Juju” – egy tatabányai vadászpilóta a második világháborúban

94 „Juju ” - egy tatabányai vadászpilóta a második világháborúban lőttek egy-egy B-24-est Lentitől délkeletre.34 Sajnos az erről a napról felterjesztett légi győzelmi jegyzőkönyvek és igazolások úgy tűnik, teljesen elvesztek, csak egy kitüntetési felterjesztésben, illetve egyéni dokumentumokban vannak az e napon ara­tott légi győzelmekről hivatalosnak tekinthető adatok. Az bizonyos, hogy az e napon a magyar vadászok által igényelt több Liberator lelövés közül az egyiket, a Buday Lajos által jelentettet hozta ki a 101. vadászrepülő osztály az alakulat fennállása óta a 100. amerikaiak ellen jelentett légi győzelemként. Egy későbbi, 1945. februári je­lentés mindenesetre azt sugallja, hogy Nagy József esetében ezt a lelövést ismét nem igazolták, akkor ez függőben sem volt. Nagy József az 1944. november 5-én repült bevetésen is részt vett: ez volt az ek­kor már osztály erőről ezrederőre felfejlesztett honi védő vadászok utolsó kötelékbe­vetése az amerikaiak ellen. Ezen a bevetésen mind Buday Lajos, mind pedig Nagy József jelentette egy-egy Liberator lelövését. Egy a korabeli sajtóban november 7-én megjelent MTI jelentés egyébként közös légi győzelmet említ kettejük által, azon­ban Nagy József visszaemlékezése szerint külön gépre tüzeltek és az igénylés is kü­lön gépekre történt, az MTI jelentés valószínűleg hibás (szerepel benne pilóta név is hibásan). Mindenesetre Buday Lajos e napi légi győzelmét később igazolták, Nagy Józsefét azonban nem. Az 1945. február 11-én kiadott 31. sz. ezredparancs 8 korábbi jelentett légi győzelmet törölt, mivel ezek - legalábbis a parancs szerint35 - tanú nél­küliek voltak. Szó szerint a következők szerepelnek az ezredparancsban: „Az eddig bejelentett légi győzelmek közül - tekintettel arra, hogy azok tanúk nélkül történtek s így a fennálló rendeletek értelmében igazolásra nem jöhetnek tekintetbe — a felfekte­tett kimutatásokból a következőket törlőm". Ezek közül a negyedik volt Nagy József szakaszvezető 1944. november 5-én jelentett Liberatorja. Ezt követően az ezred nagy kötelékben már nem került bevetésre az amerikaiak ellen, bevetéseik a szovjet légierő, illetve szovjet földi csapatok ellen irányultak. Hosszú idő után, az 1945. február 13-án kiadott 33. sz. ezredparancs Nagy Jó­zsef részére a Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érmet adományozta. Itt egyértelműen „Juju” kitüntetéséről van szó, nem a később szóba kerülő másik Nagy Józsefről, mi­vel a csoportos adományozás a 101/1. vadászrepülő osztály 1944. tavaszi, illetve kora nyári teljesítményeiért történt (sajnos az ilyen nagy átfutással, rendkívül késve történő adományozások voltak az általánosak, az első tíz kitüntetettből így hat fő csak posztumusz kapta meg kitüntetését, legtöbbjük 7-8 hónappal a hősi halála után). Február hónappal kapcsolatban fennmaradt több összesítés is a 101/1. vadászre­pülő osztály törzsének és mindhárom századának működéséről, a pilóták teljesítmé­j4 A 101. vadászrepülő ezred iratanyagában van egy háború végi külön összesítés a négymo­toros légi győzelmekről is. Sajnos erről a listáról több pilóta is lemaradt, így Nagy József sem szerepel rajta, így ez sem visz közelebb az 1944. augusztus 22-ei légi győzelmének ügyéhez. 35 Az itt törölt nyolc légi győzelemből valóban volt olyan, amelynek nem volt szemtanúja, de volt köztük légi, illetve földi szemtanúk által tanúsított is és ezeket részben később is hoz­zászámolták az adott pilóták eredményeihez.

Next

/
Thumbnails
Contents