Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Az első tatabányai bányaigazgató, Ranzinger Vince
Az első tatabányai bányaigazgató: Ranzinger Vince 13 szólalt az esti harangszó, széjj eloszlott a közönség és mindenki hazasietett. A vallásos ünnepélyeken szigorú rendet és fegyelmet követelt mindenkitől.”8 Ranzinger Vince 1933-ban, 77 éves korában hunyt el Bécsben. Idézzük Tiles János bányamérnök, egykori tatabányai bányaigazgató nekrológjának egy részletét, amely a részvénytársaság nevében búcsúzott Bergrath Ranzingertől, az igazgatóság hosszú évtizedeken át sikeres és eredményes tagjától. A beszéd nem nélkülözte a személyes érzelmeket sem. Ranzinger nagyvonalú ember volt, mindig a korszerű haladás és fejlődés híve, előmozdítója. Személyes érintkezésben közvetlen, szívélyes, lebilincselő, kedves modorú ember, a régi vágású bányászoknak igazi típusa. Munkaszeretete környezetében is magával ragadó példa volt, s bíztató szavai, elismerésre mindig kész volta feledtette velünk sokszor a legnagyobb üzemi gondokat és fáradalmakat is. Szakmájában minden téren Mester, akitől mindig csak tanulhattunk, s aki tudásának gazdag kincseit bőséggel szórta közénk hivatalos oktató célzaton kívül, baráti fehér asztalnál is. A magyar bányászat magáénak is vallhatja őt, mert ügyszeretete csak a célt tekintette, a műszaki megoldásokat látta, melynek eredményei országos kihatásúak. Munkaerejének java, alkotni tudásának legszebb ideje a nagymagyarországi szénbányászat legnevezetesebb területeihez kötötte, ahol maradandó emlékeket állított nevének a magyar bányászat történetében. ”9 tűm шюттямш, wtatom л тш жития*, млп. 1. kép A feldíszített tóvárosi Harangláb-tér. Illusztráció a Király Könyvéből Forrás: Кипу Domokos Múzeum, Tata 8 Tatabányai Egyházközségi Értesítő. 1933. 9. sz. 9 Bányászati és Kohászati lapok. 1933. május 17.
