Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
B. Stenge Csaba: Kóta József bányamérnök katonai karrierje
78 Kóta József bányamérnök katonai karrierje hadifogsággal járt volna, az egyéb rizikófaktorokról nem is beszélve). A foksányi táborból 1945. augusztus végén nagy szerencsével került vissza Magyarországra: igazából egy tiszthelyettes bajtársa papírjaival, az ő nevén tért haza a hadifogságból.28 Hazatérése után 3 hónapig Ózdon, a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű Rt-nél katonai robbanóanyagból ipari robbanóanyagot készített, közben 1945. november 9-én igazolták háborús tevékenységét. Ezt követően rövid ideig a szénkormánybiztosság- nál kapott ideiglenes állást, majd 1946-ban Tatabányára került, a IX. aknához, üzemi mérnöknek és innen már ismert - és a bevezetőben is nagy vonalakban bemutatásra került - robbantástechnikai mérnöki pályafutása. Rendfokozatának ügye a háború után Egyvalamire érdemes még kitérni Kóta József katonai pályafutásával kapcsolatosan 1945-öt követően és ez a rendfokozatának az ügye. A korábbi hivatásos tiszteket, miután a háborút követően nem szolgáltak már az új magyar haderőben, átsorolták a tartalékos állományba. Az 1956-os forradalom leverését követően azonban az Elnöki Tanács 1957/107. sz. határozata alapján megkezdődött a korábbi volt hivatásos tisztek rendfokozatának felülvizsgálata. Mivel általánosságban nem találták eléggé „rendszerhűnek” őket, ok nélkül, tömegesen fokozták le a volt m. kir. hivatásos tiszteket tartalékos honvéddé. Ez a döntés többségük számára életük végéig nem múló, fájó, értelmetlen és megalázó tüske volt. Hogy milyen könnyen lefokozták ekkoriban a volt tiszteket, arra álljon itt példaként Barsi Gellért29 esete, aki szintén a légierő hivatásos tisztje volt a háborúban, mint vadászpilóta hadnagy, 1956-tól pedig Tatabányán, a XV/b aknánál dolgozott bányamérőként. Róla a következő véleményt írták munkahelyéről a felülvizsgálathoz: „ Munkás családból származik. Apja főművezető volt, jelenleg nyugdíjas. Nős. 2 gyermekük van. Vagyontalanok. 1946-tól különböző munkahelyeken mint napszámos dolgozott, majd mint sáncolási technikus, 1953-tól tervező geodéta minőségben dolgozott, 1956. VII.-óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, mint bányamérő. 1939-ben rep.vez. iskolát végzett, majd 1940-ben rep. akadémiát végzett, 1942- től 1945-ig rep. gép. vez. beosztásban teljesített katonai szolgálatot. Hdgy-á 1942-ben lépett elő. 1945. V-tól 1946. II-ig amerikai fogságban volt. 1944-ben Signum Laudis bronz fokozatát, és Tűzkereszt kitün tetést kapott, 1945-ben II. o. Vaskeresztet. 1947-től SZDP, MDP tag volt, a felülvizsgálat alkalmával kizárták a pártból, mert katonatiszt volt. 28 Özv. Kóta Józsefné, született Mohácsy Margit szíves közlése alapján. 29 Barsi Gellért (1919-1999) Selmecbányán, bányászcsaládban született. Édesapja a Selmecbányái főiskola alkalmazottja volt, az intézménnyel együtt költözött a család Sopronba 1920-ban. Barsi Gellért Sopronban érettségizett és egy évet lehallgatott a bányamémöki karon is, de anyagi okok miatt nem tudta folytatni tanulmányait, így ő is a repülőtiszti pályát választotta, 1942. december 6-án avatták hivatásos repülő hadnaggyá. 1944-45-ben a 101. vadászrepülő osztály, majd ezred állományában harcolt, két amerikai Liberator bombázógép elleni légi győzelmét igazolták. A háború után civil felsőfokú tanulmányait is befejezve földmérő mérnök lett.
