Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
B. Stenge Csaba: „Juju” – egy tatabányai vadászpilóta a második világháborúban
84 „Juju ” - egy tatabányai vadászpilóta a második világháborúban (ugyanide került vele együtt a másik, 1941-ben elsőfokú motoros kiképzést nyert tatabányai legénységi pilótanövendék, Hellebrand László is). Aknaszlatina egy kisméretű, bár jó talajú repülőtér volt Kárpátalján a Tisza felső völgyének hegyei között, Máramarossziget közelében. A keleti hatalmas hegyek miatt innen felszállni is csak délnyugati irányba, az ország belseje felé lehetett.5 A keret parancsnoka Balogh József („Tuta”) tartalékos főhadnagy volt, két oktatója Háromszéky (Hirth) Gyula és Gyurcsik József. Nagy József Háromszéky Gyula növendéke lett. A 17 legénységi növendék mellett egy orvos, dr. Szimonisz László is ekkor kapta a repülő alapkiképzését. Fontos megjegyezni ezzel a kerettel kapcsolatban, hogy ez eredetileg a Szombathely melletti Vátra volt szánva, azonban ott a repülőtéri építkezések csak 1942-re fejeződtek be (a HMNRA keret saját beton héj- hangárt kapott Váton), nyilvánvalóan ezért költöztették el őket ideiglenesen. (1942- től végleg Váton működött a keret). A keret aknaszlatinai tartózkodása igen rövid volt, hiszen 1941. június végén megindultak a Szovjetunió elleni hadműveletek. Emiatt a miskolci VII. közelfelderítő repülőszázad kitelepült az aknaszlatinai repülőtérre és a HMNRA keretnek mennie kellett a harci övezetből nemcsak a kicsiny repülőtér zsúfoltsága, de az esetleges szovjet légitámadások okozta veszély miatt is. A keret így Pécsre települt át, melynek szintén kisméretű repülőterén volt már egy állandó HMNRA keret. Nagy József első egyedül végrehajtott motoros felszállására - mely minden pilóta életének meghatározó élménye volt - 1941. július 11-én Pécsett került sor a HA-LDN lajstromjelű Bücker Bü 131 D-2-es géppel.6 A keret 1941. július 30-án fejezte be a csoport kiképzését, majd még szeptemberben és októberben is visszatérve a növendékek számos gyakorlórepülést hajtottak végre Pécsett, szinten tartás okán. Nagy József elsőfokú motoros kiképzését végül 238 felszállással, 19 óra 55 perc repült idővel fejezte be.7 A növendékek a haderőn kívüli motoros alapkiképzést követően 1941 novemberében már a légierőhöz, annak Repülőgépvezető Iskolaosztályához (Regvi) vonultak be Szombathelyre kiképzésük folytatására. Nagy József már mint végzett esztergályos segéd vonult be Szombathelyre, ahol repülőgép-vezetői kiképzésük folytatódott 1942. június végéig. Terjedelmi korlátok miatt nem térnék ki részleteiben a Regvinél töltött időszakra, az ezzel kapcsolatos részletekről az érdeklődő részletes leírást találhat „Juju” egyik volt évfolyamtársa kiképzésének bemutatásánál.8 Az évfolyam tagjait 1942. július l-ével őrvezetővé léptették elő és a különböző harci iskolákhoz osztották be. Nagy József vadászrepülő harckiképzésre került és a következő szűk fél évet Szolnokon és Tapolcán töltötte. Ebben az időszakban történt vele kiképzése során az egyetlen repülőbaleset, mikor 1942. október 17-én a tapolcai 5 Pétery Miklós: Pilótaképzés Aknaszlatinán. In: Magyar Szárnyak Évkönyv 2000. 291. o. 6 Nagy József Repülő Leírása (eredetije a család, másolata a szerző birtokában). 7 Uo. 8 Az 1941-es alapkiképzésű legénységi pilóták Regvinél történt kiképzéséről lásd bővebben Becze Csaba Az arany sas nyomában. Puedlo, Budapest, 2008. 13-19. o.
