Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)

B. Stenge Csaba: Kóta József bányamérnök katonai karrierje

Kóla József bányamérnök katonai karrierje

71

B. Stenge Csaba:

Kóta József bányamérnök katonai karrierje

Bevezető

A modem, tudományos alapokon nyugvó robbantástechnika legnagyobb, nemzetközi hírű magyar szaktekintélye volt Kóta József. Az alábbi tanulmány életének első felével, korai, csak nagyon korlátozottan ismert, illetve ismeretlen katonai pályafutásával foglalkozik.

Elöljáróban azonban mindenképpen érdemes Kóta József későbbi tudományos munkásságát is összefoglalni néhány mondatban.

Kóta József mérnökként 1946-ban került Tatabányára, a IX-es aknaüzembe és a negyvenes évek végétől élete végéig folyamatosan itt is maradt és itt dolgozott. Tevékenységének zöme a bányászok munkájának könnyebbé és biztonságosabbá tételével volt kapcsolatos. Nevéhez kötődik a Davy rendszerű biztonsági lámpa továbbfejlesztése, több robbantási szabadalom és a homokpuska1 kifejlesztése, valamint rakodóberendezések létrehozása is. Ezek közül a homokpuska és a millszekun- dos robbantás1 2 tette igazán ismertté és elismertté.

Ennek a rendkívül intelligens és nagyon tevékeny mérnöknek kimagasló pályafutása során összesen kilenc bejegyzett és elfogadott szabadalma volt:

1 .Davy-féle biztonsági lámpa továbbfejlesztése (1948),

2. Davy-rendszerű biztonsági lámpa új típusa (1950),

3. Eljárás és készülék robbantásoknál a repesztő lyukba elhelyezett robbanótöltet fojtására (1950),

4. Millszekundos robbantás földalatti bányákban (1951),

5. Eljárás nitroglicerin megkötésére por alakú robbanóanyagokban (1951),

6. Eljárás sújtólégrobbanás veszélyének kitett bányákban való robbantásra (1955),

1 A homokpuska örvénylő mozgású sűrített levegővel viszi a fojtásanyagként használt homokot a robbantáshoz fürt repesztő lyukba. A homokpuska főbb előnyei: a tökéletes lefoj- tás miatt a fustképződés csökkentése és a robbantások hatásának növelése, a kifuvó robbantólyukak minimumra redukálása, az esetlegesen állva maradt robbantólyukak könnyű és biztonságos ártalmatlanná tétele.

2 A millszekundos robbantás ezredmásodperces időzítésű robbantást jelent. Ennek során a robbanások mintegy 20-50 ezredmásodperc időközzel követik egymást, a kőzetrengések így egymásba olvadnak és elnyújtott, vibrációs hatást keltenek. így a robbantások nagyobb hatásfokúak, ezen módszer segítségével több szenet lehet lerobbantani. A millszekundos robbantással 1945 körül külföldön külszíni kőbányákban elkezdtek már kísérletezni, ennek földalatti alkalmazása azonban Kóta Józsefhez köthető.