Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Romhányiné Ligday Emőke: Ligday János
58 Ligday János A háborút követő hónapok, az újjáépítés nehézségei A közellátás megoldása rettenetes nehézségekbe ütközött. Élelmiszer alig volt, a szállítás terén pedig hihetetlen akadályokat kellett leküzdeni. Jellemző, hogy a Közellátási Minisztérium fennhatósága alatt Hús- és Zsiradékhivatal működött, és külön miniszteri biztosa volt a hagymaügyeknek (dr. Molcsányi Endre). A pénz értéke egyre gyorsuló ütemben csökkent. A központi beszerzési osztály heroikus erőfeszítéseket tett a nehézségek leküzdésére. A bányaigazgatóságnak 1946. március 16-án a központi beszerzési osztályhoz címzett leveléből tudjuk, hogy összesen 34.217 fő ellátásáról kellett gondoskodni, kategóriánként meghatározott kalóriaegységek figyelembe vételével. A március 27-én kelt további levelek a vágtató inflációt is jól illusztrálják.31 A vállalat részben jóvátételre dolgozott, ugyanakkor kizárólag cserekereskedelem útján lehetett bármihez hozzájutni. A csere alapja elsősorban a szén, de a mész és egyéb újjáépítéshez szükséges alapanyagok is alkalmas fizetőeszközöknek bizonyultak. Mivel pénzért rövidesen jóformán semmit sem lehetett kapni, a bánya vezetésére pedig folytonos nyomás nehezedett a több szén termeléséért, megegyezés született a vezetés és a bányászok között, miszerint a többlet termelés ellenértékét nem pénzben, hanem jutalomszénben/mészben kapják, amelyet azután maguk értékesítenek. Ez maga után vonta az élelmiszer fejadagok növelésének szükségességét is, mert az érvényes fejadagok mellett többletmunkát semmiképpen sem lehetett elvárni.32 A termeléshez, javításokhoz szükséges alapanyagokat is csak cserkereskedelem útján lehetett előteremteni, pl. táblaüvegért törött üveget kértek, három vagon gép- öntvény-töredékért cserébe 12 vagon kovácsoltvas hulladékot.33 Bronz csigakerekekért nehéz bronz hulladékot kellett küldeni a gyártónak, dinamóhuzalokért pedig vörösrézhulladékot. A Központi Beszerzési Osztály szó szerint mindennel foglalkozott: füstölt hús, malac, tojás, bakancs, szeg, bányafa, gyümölcsíz, savanyú-káposzta, répa, olaj, szappan, bab-húskonzerv (nem tréfa: babból készült valami, amit húskonzervnek hívtak). Az élelmiszer kereskedelemben is hamarosan kialakulnak a cserekulcsok: mész-ma- lac, mész-cement-tojás, szén-tojás stb.34 Nagyszerű ajánlat érkezett a MÁK tokodi bányaigazgatóságához: az esztergomi Gazdasági Felügyelőség egy kiselejtezett tenyészbikát ajánlott fel levágás céljára. A bika súlya kb. 9 q, ellenértéke pedig - kilónként 32,1 kg szenet kalkulálva - 290 q szén. Az előnyös üzlet tárgyában kérték a központi beszerzési osztály sürgős intézkedését.35 31 MÓL. MÁK Rt. Z 992. 27. és 28. cs. 32 MÓL. MÁK Rt. Z 992. 26. cs. 33 MÓL. MÁK Rt.Z 992. 27. cs. 34 MÓL. MÁK Rt. Z 992. 29. cs. 35 MÓL. MÁK Rt. Z 992. 26. cs.
