Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
Réhling Komád bányaigazgató 27 pő adományok, 24 férőhelyes tüdőszanatórium létesítése a terjedő tbc megfékezésére stb.)22 A helyi bányaigazgatás igyekezett politikamentesen, a szélsőségeket kiküszöbölő módon igazgatni a telepet. Jó példa erre, amikor az 1922-es országgyűlési választások alkalmával a megyei főispán - elismerve a bányavállalat hatalmas gazdasági súlyát és szerepét a tatai járás életében - levélben kereste meg Vida Jenő vezérigazgatót, támogassa Tiles János bányaügyi főtanácsos, a részvénytársaság igazgatósági tagjának kormánypárti képviselőjelöltségét. Vida Jenő arra hivatkozva, hogy tudomása szerint a tatabányai bányászok nagy számban szociáldemokrata érzelműek, és e párt jelöltjét fogják támogatni a társulat által indítandó jelölttel szemben, elutasította a javaslatot. Részletesen megindokolta, miért nem tesz eleget a megtisztelő felkérésnek. Amennyiben a szociáldemokrata jelölt győzelme következne be, ez óriási presztízsveszteséget jelentene a vállalat számára. Ha a társulat jelöltje nyerné meg a választásokat, ez kiválthatná a szociáldemokrata érzelmű bányászok haragját, ami a termelési eredmények csökkenéséhez vezetne, és így a bányatársulat politikamentességét hangoztatva nem támogatja a felkérést.23 A Bethlen kormánynak az évtized közepére sikerült a vesztett háború és a forradalmak hektikus esztendeit követően a társadalom egyes csoportjaival kötött megállapodásokkal konszolidálni helyzetet, így teremtve meg a gazdasági élet számára a megfelelő viszonyokat. Az 1921-ben megkötött egyezség a miniszterelnök és a szociáldemokrata párt között (Bethlen-Peyer paktum) azt is jelentette, hogy nem lehet kirekeszteni a magyar munkástömegeket a társadalomból, és érdekképviseletüket a parlamentben biztosítani kell, tehát a képviselőválasztásokon indulhattak az MSZDP-egyéni és listás jelöltjei. Vida Jenő kitűnő politikai és taktikai érzékét igazolta a választási eredmény, hiszen a tatabányai nyílt szavazásos választókerületben a szavazásra jogosultak 83%-a a szociáldemokrata párt jelöltjét, Kabók Lajost választotta képviselőnek.24 A háború okozta gazdasági nehézségek 1917-1919 között a magyar társadalom radikalizálódásához, a baloldali, internacionalista eszmék térnyeréséhez vezettek. A tanácsköztársaság bukását követően a forradalmi Magyarország rohamosan átalakult nemzetivé és kereszténnyé. A polgári demokratikus és a proletárforradalmak bukása után szinte kötelezővé vált a vallásosság és a nacionalizmus vállalása és gyakorlása. Ez az országos folyamat érzékelhető némi késéssel a tatai szénmedence munkástelepein is. A késleltetettség oka, a szociáldemokrácia és a szakszervezeti mozgalom hatásának jelenléte a korszak egészében érzékelhető. Az évtized közepére az országban kialakult a társadalmi-politikai stabilizáció, amelyet a gazdaság stabilizációja követett. Az infláció végét jelentette a stabil fize22 A MÁK Rt. Horthy-korszak alatti szociálpolitikáját részletesen feldolgozta: Simonik Péter Szociális érzékenység vagy gazdasági érdek? Munkásjóléti intézmények a magyar bányaiparban a két világháború között. ELTE-TÁTK. Szociológiai Doktori Iskola. Szociálpolitikai Alprogram. Bp. 2007. Kézirat. 23 MÁK iratok. MÓL. 657. f. 2/5. 1922.márc. 29. Közli Tatabánya története. I. k. 183.0. 24 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. Napvilág Kiadó. 2001.
