Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
Réliling Komád bányaigazgató 21 A diplomája megszerzése után családot alapított, 1899-ben házasságot kötött Lollok Máriával.8 Feleségével Királdon éltek, a társulat királdi és sajószentpéteri kőszénbányájában látott el beosztott mérnöki feladatokat majd a két bányaüzem mérnökségének vezetője lett. Később üzemvezető bányamérnökké léptették elő, majd 1903-tól bánya-gondnokká nevezték ki.9 Jó szervező munkája, vezetői tehetsége elismeréseképp 1912-ben a királdi bánya igazgatója lett, ebben a minőségében négy esztendeig dolgozott. Királdon töltött évei alatt megtanulta egy bányatelep vezetésével járó tudnivalókat, a problémák komplex megoldásának készségét, a műszaki, gazdasági alkalmazottakal és a munkástömegekkel kapcsolatos szociális teendők együttes kezelésének szükségességét. Az első világháború idején a MÁK Rt. legnagyobb bánya- és ipartelepén, Tatabányán Jex Simon bányaigazgató megbetegedése miatt vezetési gondok keletkeztek, ezért 1916. március elsejével a részvénytársaság központi igazgatósága Királdról áthelyezte Réhlinget Tiles János bányaigazgató mellé, helyettes bányaigazgatónak. Tiles János ekkorra már országosan elismert bányászati szakember, aki csaknem négy évtizedig állt a MÁK Rt. szolgálatában.10 11 Tiles elődjétől, Ranzinger Vincétől, az első tatabányai bányaigazgatótól tanulta meg a gyakorlatban a bányaművelési és a vezetési ismereteket. Ranzinger Vince a szakmában nagy tekintéllyel bíró és a tatabányai bányászat felvirágzását, rohamosan növekvő bányászati, műszaki és gazdasági eredményeit megalapozó személyiség volt.11 Ranzinger Vince amellett, hogy szakmájának nagylátókörű, újításokra kész vezető egyénisége volt, jól értett ahhoz, hogy fiatal és tehetséges munkatársainak alkotó munkaerejét maximálisan kifejlessze. Talán ezért is nevezték a XIX. század fordulóján és első évtizedeiben a bányász-szakma berkeiben Tatabányát a fiatal bányamérnökök eldorádójának.12 A tatabányai bányaművek kiépítése és technológiai kialakítása a magyar bányászat történetében egy jelentős fejezetet alkot és ebben a fejezetben Ranzinger mellett Tiles János mérnöki tudása is fontos tényezőt képviselt. Az európai színvonalú korszerű megoldások, mint a folyamatos üzemelésre képes lejtaknaszállítás, a függősínpályák technikai kialakítása, az iszaptömedékelési eljárás alkalmazása, az elektromos energia-felhasználás - hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük - a XX. század első évtizedeinek újdonságai, amelyek alkalmazását az egész szakma példaként tekintette. Tiles János 1902-től töltötte be a tatabányai bányaüzem főmérnöki tisztségét, majd 1909-től Jex Simon bányaigazgató helyettese lett, akinek 1915-ben bekövetke8 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL) MÁK Rt. iratok. Személyzeti Osztály. Z-251. Rehling dosszié. Életrajz. 9 Bányagondnok (Bergverwalter) a XIX. században használt kifejezés,a bányamű felelős műszaki vezetőjét jelenti a bányászati szakszótár szerint. Ld. dr. Szeőke Imre Bányászati szótár. Budapest, 1903. 10 Tiles János bányaigazgató (Körmöcbánya, 1872. - Budapest, 1938.) BKL. 1938. 41-43. o. 11 Ranzinger Vince bányaigazgató (Gottschee, 1856. — Bécs ,1936.) BKL. 1936. 217-219. o. 12 Ld. Ravasz Éva: Az első tatabányai bányaigazgató. Ranzinger Vince. Tatabánya, 2008.
