Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára 1992-2002 - Tatabányai Levéltári Füzetek 8. (Tatabánya, 2002)
A levéltár története
1997- ben a megyei levéltár átadta Tatabánya város és elődközségei állami anyakönyveinek másodpéldányait az 1895-ben bevezetett állami anyakönyvezés kezdetétől 1980-ig (Alsógalla, Bánhida, Felsogalla és Tatabánya születési, halálozási és házassági anyakönyvei, összesen 164 kötetben). Ekkor kerültek a gyűjteménybe a három elődközség római katolikus anyakönyveinek másolatai 1836-1895-ig. 1998- ban befejeződött az 1982-1990 között keletkezett tanácsi iratok beszállítása, amellyel teljessé vált a tanácsi közigazgatási korszak iratanyaga. Az anyag rendezése, selejtezése, dobozolása és jegyzékelése folyamatosan történt. Ugyanebben az évben az intézmény a felszámolóbiztostól megőrzésre átvette a szanálásra került, nagy múltú Tatabányai Szénbányák fennmaradó iratanyagát, mintegy 600 iratfolyóméter terjedelemben. A Tatabánya város életét nagyban meghatározó, a magyar energiaipar és széntermelés fontos vállalata az 1891 -ben Budapesten alapított Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság jogutódjaként működött az államosításig. A részvénytársaság irategyüttese 1952 folyamán a Központi Gazdasági Levéltárba, majd az Országos Levéltárba került. Ma már a Tatabányai Szénbányák iratanyaga is e levéltár gyűjtőkörébe tartozik, így a vállalat szanálásakor fennmaradó iratok jelentős részét is ebbe az intézménybe szállították. Tekintve, hogy a vállalat élete szervesen összefonódott a várossal, nem egy lakótelep, középület, intézmény vállalati tervezésben és kivitelezésben készült, így azt az iratanyagot, amelyre a Magyar Országos Levéltár nem tartott igényt, de a város története szempontjából maradandónak ítélhető (pl. tervtár, vállalati nyomda, személyi vonatkozású nyilvántartások stb.) a Szénbányák felszámolóbiztosa a levéltárral egyetértésben az intézménynek adta át 1998-ban. A bekerült anyag legnagyobb történeti értékét a munkavállalókhoz kötődő nyilvántartási lapok, munkás törzskönyvek képezik. A városi levéltár gyűjteményét gazdagítja a bányavállalat működését reprezentáló műszaki iratanyag is (újítások, találmányok), amely felöleli a tatabányai szénmedence és a környező községek ásványvagyon kutatásainak teljes körű anyagát, dokumentumait, az itt létesített bányaüzemek működését biztosító műszaki berendezések leírását, terveit és az egyes városrészek fejlesztési anyagait. Az iratanyag hasznos adalékul szolgálhat mind a bányavállalat, mind pedig Tatabánya város fejlődésének történetéhez, megismeréséhez. Megkezdődött a dokumentumok alapszintű (esetenként darabszintű) rendezése, a teljes bányaanyag feldolgozása azonban még több év munkáját igényli. Ismertetőnkbe elsősorban azoknak a vállalati egységeknek a leírása került, amelyeket rendeztünk, jegyzékeltünk. 1999- ben a városi önkormányzat jegyzőjének határozata alapján kerültek a levéltárba a rendszerváltás után megalakult önkormányzati testület közgyűlésének jegyzőkönyvei, rendeletei és határozatai 1990-től 1998-ig, mintegy két iratfolyóméter terjedelemben. A 2000. évben a jelentős történeti értéket képező, Tatabányán és elődközségeiben működött és jogutód nélkül megszűnt iskolák irataival, anyakönyveivel gyarapodott az intézmény. Mind a fióklevéltár, mind pedig a városi levéltár forrásbázisát igyekezett más levéltárakban őrzött, Tatabányára és elődközségeire vonatkozó iratanyag másolásával,
