Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára 1992-2002 - Tatabányai Levéltári Füzetek 8. (Tatabánya, 2002)

A levéltár története

ferensi munkakörét töltötte be. 1999-ben - az öt év letelte után - ismét ő lett az intézmény igazgatója. A fióklevéltár gazdasági-pénzügyi teendőit 1992-1994 között a megyei levéltár szakemberei látták el, a megváltozott jogi helyzet és az önálló gazdálkodással járó megszaporodott feladatok azonban szükségessé tették egy gazdaságvezető alkalmazását. 1995. január l-jétől Takács Kálmánné vette kézbe a levéltár gazdasági irányítását, négyórás részfoglalkozásúként. O korábban Tatabánya város egyik legrégebbi gimnáziumában, az Árpád Gimnáziumban dolgozott gazdasági igazgatóként több mint harminc éven át. E hosszú évek alatt szerzett tapasztalatával biztosította az intézmény gazdasági-pénzügyi irányításának gördülékenységét. 1995-ben Leblancné dr. Kelemen Mária, a fióklevéltár korábbi vezetője tragikus hirtelenséggel elhunyt, akinek személyében nagy tudású kollégát és kitűnő szakembert veszített el az intézmény. Hiányát pótolandó, 1995. október 16-tól Szilaj Ákos (aki korábban már tapasztalatokat szerzett a kárpótlási törvény végrehajtása során az iratkezelői munkában) lépett be a levéltárba levéltári kezelőként. Összefoglalva a fentieket: 1995 októberétől öt alkalmazottal működik a városi levéltár: két főállású és három részfoglalkozású munkatárs látja el az intézményi feladatokat. A működtetéshez szükséges egyéb teendőket (gondnoki tevékenység, takarítás) a városi önkormányzat gondnoksága alkalmazásában álló három munkatárs látja el. V. A levéltár iratanyaga A város több részletben szállíttatta át Esztergomból, a megyei levéltárból Tatabánya megyei város és elődközségei (Alsógalla, Tatabánya, Felsogalla, Bánhida) iratanyagát 1973. évkörrel bezárólag. 1992-ben - első lépésként - a törzsanyagot kitevő három nagy iratcsoport került a fióklevéltárba: 1. Az elődközségek történeti iratanyagai az 1828-1947 közötti időszakból. Az iratok a II. világháború hadieseményei alatt jelentős mértékben elpusztultak, ezért igen hiányosak, ennek ellenére, ha töredékesen is, de tájékoztatnak a hajdani községek gazdasági, kulturális életéről, bemutatják fejlődését; nyomon követhetőek a II. világháború eseményei, az újjáépítés folyamata stb. 2. Tatabánya megyei város iratai, a négy község várossá egyesülésének tájékoztató dokumentumai 1947-1950 között. 3. Tatabánya Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szerveinek iratai 1950-1973-ig. A megyei levéltár által átadott iratok raktári jegyzék nélkül kerültek az intézménybe, az első feladat tehát ezek elkészítése volt. A később átvételre kerülő iratok feldolgozása, rendezése, segédletekkel való ellátása, kutathatóvá tétele - lehetőség szerint - az anyagok beérkezési sorrendjében, folyamatosan történt. 1992-ben, a megnyitás évében a Tatabányai Fióklevéltár iratanyaga kb. 100 iratfolyómétert tett ki.