Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára 1992-2002 - Tatabányai Levéltári Füzetek 8. (Tatabánya, 2002)
A levéltár története
iratanyag szakszerű kezelését, rendezését, selejtezését a rendkívül szűkös körülmények miatt csak nehézkesen lehetett elvégezni. A levéltár a kutatók számára sem tudott megfelelő körülményeket biztosítani, mivel nem állt rendelkezésre külön kutatószoba. Különösen nagy gondot jelentett azokban az években, amikor a kárpótlási törvény végrehajtása kapcsán ügyfelek tucatjai vették igénybe a levéltár szolgáltatásait. A kutatóasztal a raktárban nyert elhelyezést, ez pedig igen megnehezítette, hogy az intézményt tudományos kutatás céljából felkereső ügyfelek megfelelő körülmények között dolgozhassanak. A munkatársak is nehéz helyzetben voltak, mivel összesen két munkaszoba állt rendelkezésre a feladatok elvégzésére és az ügyfelek, kutatók kiszolgálására. Mindezek a problémák égetően szükségessé tették, hogy a város - mint fenntartó és működtető - hosszú távon olyan helyet biztosítson a városi levéltár számára, ahol a gyűjtemény megfelelő körülmények között nyerhet elhelyezést, és emellett igazgatási, tudományos és közművelődési feladatait is maximálisan el tudja látni. Az elköltöztetésre vonatkozó törekvések 1995-ben realizálódtak, amikor megkezdődtek az évekig gazdátlanul, üresen álló régi tatabányai városháza épületének felújítási munkálatai. Ekkor vált biztossá, hogy az intézményt ebben a korszerűen felújított épületben helyezik majd el. Magának a városházának a történetét is érdemes felidézni. Amikor Alsógalla, Bánhida, Felsogalla és Tatabánya községeket 1947-ben várossá egyesítették, felmerült a kérdés, hol legyen az új város központja és hivatala. Az akkori képviselő-testület azt a döntést hozta, hogy mindezek megépüléséig a város önkormányzata és tisztviselői hivatala a rendelkezésre álló középületek közül a legnagyobban és legkorszerűbben, a felsőgallai, emeletes, központi fűtéses községházában kapjon helyet, amelyet a nagyközség 1941-ben építtetett. Az épületet az új város megyeszékhellyé nyilvánítása után 1949-1950-ben egy újabb emelettel bővítették, és a Városháza 1967-ig, az új városközpontban a Fő térre tervezett városi tanácsháza elkészültéig itt működött. Ezt követően a megüresedett épületben a megyei és városi munkásőr parancsnokságok nyertek elhelyezést. A munkásőrség megszüntetése után (1989) az Állami Vagyonügynökség az ingatlant, mint volt városi vagyont, átadta a város önkormányzatának hasznosítás céljából. A levéltár 1996 októberében vette birtokba új helyét a Polgármesteri Hivatal beruházásával a szépen felújított, korszerűsített épületben. A város III. kerületében, Felsőgallán kialakított Szolgáltató Házban helyet kapott többek között önkormányzati iroda, a városi könyvtár fiókkönyvtára, német kisebbségi önkormányzati iroda stb. A levéltárat az épület II. szintjén, valamint az alagsorban kialakított raktárhelyiségekben helyezték el. A két szintet egy teherlift köti össze, amely nagyban megkönnyíti a levéltárosok munkáját. A gyűjtemény elhelyezése, valamint az itt dolgozók munkakörülményei az új épületbe költözéssel ugrásszerűen javultak. Az intézmény alapterülete mintegy megnégyszereződött (kb. 700 m 2 ), megfelelő raktárhelyiségek és tágas, világos munkaszobák álltak a levéltár rendelkezésére. Megoldhatóvá vált a könyvtári anyag elhelyezése, kutatóhelyiség, levéltári órák, ismeretterjesztő előadások, helytörténeti-levéltári kiállítások megrendezésére alkalmas terek kerültek kialakításra.
