Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára 1992-2002 - Tatabányai Levéltári Füzetek 8. (Tatabánya, 2002)
A levéltár története
Előzmények és a fíóklevéltár megnyitása Az 1970-es években vetődött fel először az a gondolat, hogy az Esztergomban működő, helyhiánnyal küzdő megyei levéltár raktári gondjainak enyhítésére Komárom megye nagyobb történelmi múlttal rendelkező városainak valamelyikében, pl. Tatán, Komáromban, vagy a megyeszékhelyen - Tatabányán - fióklevéltárat létesítsenek. A törvény adta lehetőség, illetve a helyhiány miatt azonban a probléma jó néhány évig megoldatlan maradt. A tanácsrendszer idején Ortutay András, a megyei levéltár akkori igazgatója és a Tatabányai Városi Tanács elnöke között tárgyalások kezdődtek az intézmény létrehozásának lehetőségéről, de a városban nem volt alkalmas helyiség, ahol a leendő fióklevéltár gyűjtőkörébe tartozó, tehát a város és intézményei történetére vonatkozó anyagot szakszerűen elhelyezzék. A rendszerváltás idején a probléma megoldódni látszott, amikor 1989-ben az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága épületének földszinti helyiségeiben működő megyei pártarchívum anyagát - a berendezési tárgyakkal együtt - Budapestre, a Párttörténeti Intézetbe szállították. Mivel az épület az akkori városi tanács kezelésébe került, a megüresedett helyiségek lehetőséget kínáltak az évek óta húzódó probléma megoldására. A fióklevéltár létrehozásának ügyében az első gyakorlati lépéseket a városi tanács részéről Sárközy Géza tanácselnök tette meg 1990-ben. Tárgyalásokat folytatott az újonnan szerveződő parlamenti pártok tatabányai szervezeteinek képviselőivel, a városi Érdekfeltáró Fórum ülésein pedig a városban működő helyi pártok és szervezetek vezetőivel. Valamennyi párt részéről egyetértés alakult ki a levéltár létrehozásának szükségességét illetően: megállapították, hogy mind a polgárok, mind pedig a városi szervezetek és intézmények részére biztosítani kell a kutatást a város történetének dokumentumaiban. A tárgyalások eredményeképpen az Érdekfeltáró Fórum megbízta a tanács elnökét, hogy szorgalmazza a fióklevéltár létesítését. Sor került a megyei tanáccsal való egyeztetésre is, amely hozzájárult az általa fenntartott megyei levéltárban őrzött városi gyűjtemény átadásához, az újonnan megszervezendő megyeszékhelyi intézmény számára. Az előzetes tárgyalások során elvi megállapodás született a fióklevéltár létrehozásáról, amelynek mielőbbi letelepítését a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárnak és a Tatabánya Város Tanácsának együttesen kell kezdeményeznie. A két szervezet elviekben megállapodott arról is, hogy a szakmai felügyeletet a megyei levéltár vállalja, a városi tanács pedig biztosítja a levéltári feladatok szakszerű ellátásához szükséges létszámot, valamint annak fenntartási és működtetési költségeit. A rendszerváltást követően az újonnan megalakult önkormányzat is saját ügyének tekintette a fióklevéltár létrehozását. 1991. június 3-án írta alá Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke azt a „ Megállapodás "-t, amely rögzítette a fióklevéltár működésének feltételeit, körülményeit. Ezzel a felek megteremtették a jövőbeni önálló Tatabányai Városi Levéltár alapjait. A fenti megállapodást követően 1991. szeptember 11-én a Művelődési és Közokta-