Tatabánya közigazgatási repertóriuma V. kötet - Tatabányai Levéltári Füzetek 7. (Tatabánya, 2001)

Bevezető

Bevezető Tatabánya közigazgatási repertóriumát négy kötetben tette közzé Tatabánya Megyei Megyei Jogú Város Levéltára (1997-1999), a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiuma és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatásával. A repertórium 1947. október 11-től 1990. szeptember 20-ig terjedő időszak anyagát tartalmazza a négy elődközség (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) várossá alakulásának időpontjától a tanácsrendszer megszűnéséig. A város fejlődését, alakulását követhetjük a városi képviselő-testület és a tanács (1947. október 11 - 1950. július 26.), majd a tanácsrendszer megalakulása után - 1950. augusztus 15-től - a fentebbjelzett időpontig, Tatabánya Város Tanácsa és a Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei alapján. A feldolgozás a testületek napirendi pontjainak szöveghű közlésére, az előterjesztők nevére, beosztására/foglalkozására, ill. a határozatok tartalmi összegezésére, tömörítésére terjedt ki. Nem jelöltük a határozatok teljesítésének határidejét, sem felelőseit. A határozatok 1950. július 26-ig, majd a tanácshatározatok 1956. február 20tól, a Végrehajtó Bizottság határozatai 1955. április 7-től számozottak. Az előterjesztések teljes anyagát - elvileg - tartalmaznia kellett volna a jegyzőkönyveknek; ez azonban nem volt rendszeres, így az egyes ülések után mellékletként jelöltük a meglévő írásos előterjesztéseket, a hozzáfűzött egyéb anyagokat, amelyek fontos forrást jelentenek a kutatóknak. A testületi jegyzőkönyvek -a Végrehajtó Bizottság 1987. április-június közötti üléseinek kivételével - teljesek, a kötetek korabeli sorszámozása viszont folyamatos. Mutatónk az I-IV. kötet teljes anyagát feltárja kötet- és oldalszámra való hivatkozással, vagyis mindazt, ami a jegyzőkönyvek napirendi pontjaiban, határozataiban és a mellékletekben szerepel. így alakult ki a név- és a tárgymutató, külön bontásban, a könnyebb keresés céljából. A névmutató a személyneveket tartalmazza, a napirendi pontok előterjesztőit és a határozatok szövegében előforduló neveket. (Megjegyezzük, hogy ha pl. a tisztségviselők említésekor nem szerepel a név, nem került felvételre.) Az azonos nevűek esetében kiegészítő megkülönböztetést alkalmaztunk (pl. foglalkozás, beosztás, születési év). A személynevekkel alkotott kifejezések (pl. Faller-alapítvány, Fink-örökösök stb.) a tárgymutatóba kerültek. Az asszonyneveknél a leginkább ismert formát vettük alapul, azonban utalásokat alkalmaztunk (pl. Ferenczi Jenőné ld. Hruska Edit és viszont); a hitelesség kedvéért ugyanígy jártunk el a névelírások esetében (pl. Berki György ld. Berki Ferenc, - Gurlich György ld. Gulrich György, - Muskovits ld. Moskovits stb.). Betűjeles névkiegészítéssel kezdődő neveknél hátravetjük a betűjelet, szintén utalva a másik névformára; ugyanakkor a név előtt alkalmazzuk a dr., id., ifj., özv. kiegészítéseket. A tárgymutatóban az elődtelepülések, lakótelepek, kolóniák, városrészek, egyesületek, intézmények, szervezetek, testületek, üzemek, vállalatok, utcanevek, a város kerületei, szabály- és tanácsrendeletek és a tárgyszavak kaptak helyet.