Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

tói lehettek az Rt. városokban és községekben virilisták a nagykorú, nem férjezett nők, a kiskorú férfiak, gondnokoltak, valamint a jogi személyek (intézmények, társulatok, egyházi és gazdasági szervek). Szintén csak a községekre, Rt. városokra vonatkozóan, és szintén 1886-tól volt érvényben az a módosítás, mely alapján egy személy ha a fizetett adó mértéke azt lehetővé tette-, nemcsak egy, hanem több településen lehetett egyszerre virilista.

6 Nem a virilistákat érintette, mégis elengedhetetlen ismertetnünk azt a szabályt, mely a fele részben választott tagokból, fele részben legnagyobb adófizetőkből álló képviselőtestületet kibővítette a városi tisztviselőkkel, akik nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal is rendelkeztek. Ezek a rendezett tanácsú városok esetében a következők voltak: polgármester, jegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti ügyész, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, közgyám, tiszti orvos, városi mérnök és községi erdőtiszt. Ennek megfelelően e városi tisztviselők sem virilistaként, sem választás útján nem lehettek képviselőtestületi tagok. A legnagyobb adófizetők (virilis) jegyzékét a fizetett állami egyenes állami adók összege alapján állították össze. A fontosabb egyenes állami adónemek a következők voltak: földadó, házadó, I-IV. oszt. kereseti adó, általános jövedelmi pótadó, tőke- és kamatadó. A virilis jegyzék összeállítására szolgáló adóösszeg kiszámítása szempontjából a legfontosabb tudnivalók a következők: • A számított adó mértékébe csak a város területén fekvő vagyon (ingatlan), illetve város területén élvezett jövedelem után fizetett egyenes adó számított. Tehát pl. egy szomszédos település területén lévő birtok, ház után fizetett adót nem vettek figyelembe. • A szellemi pályán tevékenykedők, illetve az oklevéllel rendelkezők, magyarán a korabeli értelmiség tagjai esetében, a fizetett adó kétszeresen esett számításba. • A nők, kiskorúak és gondnokoltak, valamint a jogi személyek esetében a virilista jegyzék összeállításánál csak a házadó, földadó és az ezek után fizetendő általános jövedelmi pótadó került beszámításra. 6 Az Rt. városok virilizmusának korabeli szabályozásáról részletesen ld.: NAGY F., 1912.115-118,126-133. p.