Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

hetősebb rétegével, más szóval gazdasági elitjével további megközelí­tésben is foglakozni kívánok. A gazdasági elit fogalma alatt értve a legnagyobb vagyonnal és/vagy magas jövedelemmel rendelkező cso­portokat, e tanulmányban azok foglalkozás szerinti összetétele, társa­dalmi rétegződése is elemzésre kerül. A virilisták társadalomtörténeti, várostörténeti jelentősége Rendszerváltozással megélénkült történettudományunk érdeklő­dése a dualizmus kori elit (társadalom)történetével kapcsolatosan, ha­bár e felfutás előzményei a hetvenes évekre nyúlnak vissza. Az addig jobbára ideológiai indíttatásúnak mondható megközelítésekhez képest Vörös Károly 1970-es években folytatott viriliskutatásai irányították a figyelmet a dualizmus kori gazdasági elit strukturális vizsgálata felé. 2 Vörös Károly Budapestre vonatkozó kutatásai nyomában, jószerint az általa kialakított módszertani eljárások követésével több vidéki város, így Pécs, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc kapcsán készültek (rész)tanulmányok. 3 E munkák, illetve további követőik, a virilis jegy­zékek adta forráslehetőségek felhasználása mellett, egyben kijelölték az elemzés alá vont gazdasági elit határát is, a legnagyobb adófi­zetőket, a virilistákat értve ez alatt. Természetesen az elit fogalmán belül megkülönböztethetünk gazdasági, politikai, társadalmi és szelle­mi elitet, melyek között értelemszerűen átfedés van (volt), de épp a tár­gyalt korszakra jellemző, hogy jelentős eltérések is léteztek ezen elit­rétegek közt. Az elitkategóriák nem csak az előbbi módon tagolhatok, hanem vertikálisan is, hiszen nyilvánvaló, hogy egészen más léptékű elitpozíciók léteztek, léteznek országos, megyei és helyi szinteken. A földrajzilag is behatárolható - ti. megyei vagy városi - dualizmus kori gazdasági, társadalmi elitekre elvégzett kutatások majd kivétel nélkül városokhoz kapcsolódnak. Ezek közül az utóbbi évek minden bizony­2 Budapest legnagyobb adófizetőivel kapcsolatosan folytatott vizsgálatait összegzi: VÖRÖS, 1976. 3 A felsorolt városok gazdasági elitjéről írt tanulmányok bibliográfiai adatairól, amint a témában 1990-es évek elejéig született további tanulmányokról áttekintést ad KOSJÁN, 1993.; A gazdasági, társadalmi elitekről szóló tanulmányok találhatók még a „Rendi társadalom - polgári társadalom" sorozat köteteiben, illetve a Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. (Szerk.: Tóth G. Péter, Veszprém, 2002. 599. p.) című tanulmánykötetben.

Next

/
Thumbnails
Contents