Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

köztisztaságot és rendet, új kórház létesítését, a katonaság letelepítését és hasonló terveket szorgalmazták. De beszámolt arról az egyetemi delegációról is, amelyik a vásárcsarnokot kereste, és megtalálta helyette a Benedek szurdik barlanglakásait.

153 Igazságtalannak tűnhet utólag levont következtetésekkel szembesíteni a száz évvel ezelőtti valóságot, mégis elkerülhetetlen. • A bortermelő Szekszárd dicsérően hangsúlyozta természeti adottságait, de szívesen hivatkozott rossz földrajzi fekvésére, ha az elmaradt fejlődésről volt szó. • Szekszárd megérdemelt kiváltságnak tekintette megyeszékhely rangját, de ennek tudatában sem érzett kellő késztetést a településekkel való versengésre. • Szekszárd joggal lehetett büszke kiváló borára, de a hírnév őrzőjeként ellenállt a más irányba is lehetséges fejlődésnek. • És végül, a hivatalnok kisvárosi mentalitás szárnyalni engedte a vágyakat, de akadályozta is azok megvalósulását. A városirányítás akkor általánossá vált gondjai enyhíthetik az előbbi megállapítások súlyát, bár némelyik még száz év múltán, napjainkban is ismerős lehet: -segítsen az állam a városok adósságainak rendezésében; -sok az „ úri osztályt" szaporító gimnázium, több kereskedelemi és ipari iskola kell; -nem jó a városok közötti versengés az állami intézmények, hivatalok elhelyezéséért, a „ki ad többet érte?" alapon, mert rombolja a közéleti erkölcsöt; -a legtöbb városnak nincs jó ivóvize, vízvezetéke, csatornája, nem jó a közvilágítása, kevés a kövezett utcája, ezért egységes városfejlesztési intézkedésekre van szükség; -bár nem szabadelvű és demokratikus, de még szükség van a virilizmus-intézményre; -függetleníteni kell a tisztviselőket, mert kénytelenek a „tekints ide - tekints oda" politikát követni.

154 A nevében már város Szekszárd lassú léptekkel ugyan, de 1905ben elindult a valóban várossá fejlődés útján. Természetesen nem Ké. 1905. február 25/2. Egy városi tiszti főügyész cikke az Újság című lapban, melyet átvett a TVM.: 1908. aug. 30/1.