Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Évtizedekig húzódó vita zajlott egy harmadik gyógyszertár felállítása körül. Számos pályázat érkezett Szekszárdra. A város nehezen döntött, a két gyógyszertárnak nem lehetett érdeke egy harmadik megnyitása.

147 A kvt. a meglévők fennmaradását látta veszélyeztetve, ezért minden alkalommal nemleges határozatot hozott. Dragits Imre járási orvos fogalmazta meg legpontosabban az akkor jellemző felfogást: „Szekszárd fekvése nem kedvező arra, hogy itt egy élénkebb forgalmú és nagyobb fejlődésnek induló város létesüljön, mert vidékét kelet felöl a szélesebb árterülettel körülvett Duna, nyugat felöl pedig a rossz közlekedési utakkal bíró hegység határolja, északi és déli irányban pedig kedvezőbb fejlődési viszonyok közt levő nagyobb községek vannak, melyek mindegyike kereskedelmi és forgalmi központot képezve Szekszárd e tekintetbeni fejlődésének akadályául szolgálnak. " Csak 11 orvos van - 4 hatósági, 6 kórházi orvos és 1 fogorvos, magánorvos nincs is - érvelt Dragits doktor. 1900-hoz képest csökkent a város lélekszáma, romlott a gazdasági helyzet, Szekszárd valóban nehezen tudott volna még egy gyógyszertárat fenntartani. A lakosság ellátása mellett legbiztosabb vevőnek a kórház számított, oda Szeghy Sándor patikája szállított évente mintegy tízezer korona értékben. Bár a pályázók mindig fellebbeztek, az elutasító javas148 latot a belügyminiszter rendre megerősítette. Szegényügy címszóval a város teendői között szerepelt az árvákról és elhagyatottakról való gondoskodási kötelezettség, 7 éves korukig.

149 Felnőtt rászorulók gyámolítására Szekszárd három menedékházat tartott fenn, a Béri Balogh Ádám utcai és a felsővárosi Magyar utcában lévő bérelt házak azonban már kicsinek bizonyultak, a zsúfoltság miatt másik épületeket kellett keresni. Karácsony táján, az újvárosi menedékházzal együtt, mindhárom helyen több száz gyermeket ajándékoztak meg a város asszonyai. A népkonyha egy-egy télen 15 ezer adag meleg ételt és 1000 kenyeret osztott ki a szegények között. Segélyezési teendőinek megoldásaként a város alapító tagként belépett pl. a Rabsegélyző Egyletbe, TMK. 1904. június. 16/4; TMÖL: Kjfszb. 4675/1904. június. Ai 253/1904; 15213/1916. Már 1863 óta két gyógyszertár működött. TMÖL: Ai. 295/1905., 6447/1905. Kvt. jzk. 1910/124. Sk. 1910, A/l.; Bp. 1916.