Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
Közvilágítás és távközlés A budapesti Siemens és Halske Rt. elfogadható ajánlatot tett Szekszárd villanytelepének elkészítésére. A városi háztartásokban ebben az időben petróleumot, a közvilágításban olajat és gázt használtak. A villanyvilágítás bevezetését az izzólámpa feltalálása tette lehetővé. Az 1901-től működő villanytelep gépházból, akkumulátor-helyiségből, kazánházból és irodaszobából állt, egy 15,60 m-szer 20,44 m-es épületben, a vasútra és a Keselyűsbe vezető utak közötti, 11 holdas nagyközségi tulajdonú területen. Az épülettől 4 m-re 22 m magas, 2,20 m átmérőjű kémény és vízhűtő torony is épült, földalatti összeköttetésekkel. A gépházban két félfekvő mozdony gép" működött, egyenként 110 lóerővel. Rattler György telepvezetőnek gépész, szerelő, fűtő és 4 segédmunkás állt a rendelkezésére. 118 Nappali munkaidejük 5,30 órától 18,30-ig tartott, éjszaka 17,30-tól 6,00 óráig. A rendszabályok kimondták: „Minden lármázás, fütyülés, éneklés, dohányzás, ide-oda futkozás, vagy álldogálás, avagy másoknak a munkábani akadályozása szigorúan tiltatik." Büntetés járt civakodásért, a közerkölcs sérelméért, szeszes ital fogyasztásáért, a munkahely önkényes elhagyásáért. 119 Akkori számítás szerint az ún. Hefner-gyertyányi fényerő 5 W-nak felelt meg. Az izzók 5-től 50 gyertyafény-erőre voltak képesek, 220 V. feszültség mellett. 120 Lecserélték a város közvilágítását szolgáló, faoszlopokra szerelt olajlámpákat. Helyükre öt ívlámpát helyeztek el, egyet-egyet a városháza előtt, a Garay téren, a Hármas hídnál, a kórháznál és a gimnáziummal szemben. Felszereltek 150 izzólámpát is. Az üzemeltető cég érdekei azt kívánták, hogy a város minél nagyobb fogyasztó legyen, vezessék be a villanyáramot a hivatalokba és a jobb módúak lakásaiba is. Villanyvilágítást kapott a törvényszék tárgyalóterme, több tiszti lakás, de minőségi kifogások merültek fel az ingadozó fényerő miatt. Kiderült, hogy pl. Kalocsához, Kaposvárhoz képest „velünk szekszárdiakkal bizony mostohául bánt el a nagynevű Siemens és Halske cég. De világításunk kritikán aluli volta egész nagyságában csak most tűnik ki", " x Sk. 1910. B/5. Bp. 1916.; TMÖL: Kjfszb 1901/4478. 119 TMÖL: Kjfszb 1902/300. 120 Technikai 925. p. TMK. 1908. okt. 8/7.
