Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

kély, úgy, hogy a pótadó magasságának korlátozása folytán kötelességeinek csak nagy nehézségek árán képes eleget tenni. Palánk puszta, amely részben Mözshöz, Sióagárdhoz, és részben Szekszárdhoz is tartozik, széttagoltsága miatt is nehézkes a közigazgatása. Ezen pusztáknak Szekszárd városhoz való csatolása mellett fontos gazdasági érdeke is fűződik a vármegye és a város közönségének ahhoz is, hogy a majd Tolna vármegyéhez csatolandó Gemenc és Dunaerdő is Szekszárd megyei városhoz csatoltassék. Köztudomású dolog ugyanis, hogy e városnak évtizedek óta égetően sürgős kérdése az, hogy a Dunához rövid, megfelelő útja legyen. A mai súlyos gazdasági viszonyok között gabona és bortermésünk a versenyt felvenni képtelen, mert távol esve a fővárostól a magas vasúti szállítási költségeket el nem bírja. Gazdasági fellendülésének egyik legjelentősebb eszköze volna, ha a legrövidebb úton, a vasúti szállításnál jóval olcsóbb vízi szállítás állhatna rendelkezésre. Gemencnek és Dunaerdőnek Szekszárd városhoz leendő csatolásával a Duna a város határába kerülne, és ezzel a kérdéssel rövidesen megoldást nyerne a gemenci út kiépítésének kérdése is. Mély tisztelettel kérem tehát méltóságodat, hogy a fent hivatkozott pusztáknak, valamint Gemenc és a Dunaerdőnek Szekszárd városhoz leendő csatolása érdekében tett ezen kérelmemet annak idején a Törvényhatóság pártoló javaslatával együtt a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjeszteni kegyeskedjék. Szekszárd, 1930. évi július hó 7. Mély tisztelettel: polgármester