Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Dr. Braun Sándorné: Források
5. Forrás: TMÖL Szekszárd város kiemelt iratai V/74./c: Speyer kölcsön iratai 1925-1944. 5 1583/1929. Szekszárd r. t. város polgármesterétől Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Szekszárd r. t. város a Magyar Egyesített Városi kölcsönből általános vízvezetéket létesített. Ezen közmű elkészítése azért volt elsőrendűen szükséges, mert a város rossz, az egészségre egyenesen ártalmas kútvizekkel rendelkezett. Az erősen salétromos tartalmú - talajvízzel bőven telt kutak használata folytán a gyermekirtó ragályos betegségek napirenden voltak, a felnőttek pedig még a legelemibb higiénikus szükségleteiket sem elégíthették ki, mert a szappan túrószerűen összeállva maradt a kútvizekben. A vízmű elkészült, és a hozzáfűzött reményeket teljesen valóra váltva kitűnően teljesíti a város közegészségügyében a hivatását. A java részt konzervatív gondolkozású földműves városban már mindenki örömmel használja és megnyugvással emlegeti annak különösen az egészségre nézve üdvös hatását. A ragályos gyermekbetegségek csaknem teljesen szűnőfélben vannak, és tisztára mosott, piros arcú, egészséges gyermekek sűrű raja, a nemzet jövője telíti meg az iskolák termeit. A Magyar Egyesített Városi kölcsönből kapott összeg azonban nem fedezte teljesen a mű összes költségeit, úgy, hogy a többletkiadások, és a városi épületek (városház, iskolák, óvodák, bérházak, sporttelep, városmajor, stb.) vízberendezéseinek költségei mintegy 125 000 Pengőt igényeltek, amely összeget részben a helybeli pénzintézetektől felvett függőkölcsönből, részben a háztartási és különféle alapok terhére kellett ideiglenesen pótolni, mert a városnak olyan alapjai, amelyek az említett, és még szükséges összeget hosszabb időre nyújthatnák nincsenek. 5 A forrás a város további fejlődése érdekében feltétlenül szükségesnek tartott beruházások indoklásakor képet ad az 1920-as évek Szekszárdjáról. Az 1 770 000 pengő igénylésből jóváhagyásra 1.270.334 P került.
