Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Dr. Braun Sándorné: Források
A pinceszövetkezet nagy gazdasági jelentőségére, - a szövetkezet felállításának komoly mozgalmára, a folyamatban lévő bor és üzletrészjegyzésre való tekintettel kimondja a képviselőtestület, hogy az alaptőkéből a gazdákra eső 100 000 pengő összegnek üzletrészek alakjában való lejegyzését, valamint a létesítéshez szintén kívánt 5 000 hektoliter bor jegyzését biztosítja. Kijelenti a képviselőtestület azt is, hogy Szekszárd város területén a szövetkezet céljaira szükséges megfelelő pince akár vétel, akár bér alakjában rendelkezésre áll. Végül kérelemmel fordul a képviselőtestület a nagyméltóságú Földművelésügyi miniszter Úrhoz, hogy a fentiek alapján a pinceszövetkezetet állami támogatás mellett felállítani, illetve a felállítás keresztülvitelére a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Indokok: A szekszárdi borvidék, - melynek legfontosabb része az északkeletről délre, a Dunával párhuzamosan húzódó, mintegy 35 kilométer hosszú, mérsékelten emelkedő hegylánc, - természeténél fogva kizárólag szőlőtermelésre alkalmas. Az említett vidék körül meghúzódott lakosság már ősidőktől kezdve bortermeléssel foglalkozott, és fáradtságot nem ismerve a szekszárdi vörösbort világhírűvé tette. A külföld kereskedőinek sűrű raja lepte el évenként Szekszárd városát, és szedte össze jó áron kitűnő borainkat. Tekintélyes idegen pénzt hoztak be a borvásárlók magukkal, ami által a termelő anyagi jólétnek, - a munkás pedig a megélhetés lehetőségének örvendett. így volt azután az, hogy egy törpebirtokos, - aki csak egy-két hold szántó mellett 2-3 kat. hold szőlőbirtokkal rendelkezett, gond nélkül tudott eleget tenni az állammal szemben fennálló kötelezettségeinek, és saját családja példás felnevelése mellett egyegy munkás családot is képes volt eltartani. A nagy világfelfordulás, és az ennek következményeként reánk kény szer ített, Istent - embert nem ismerő béke, amint általában kiforgatta gazdasági életünket, éppen úgy lehetetlen, súlyos helyzet elé állította a szekszárdi borvidék szorgalmas, derék földművelő lakosságát is. A külföld borvásárló közönsége elmaradt, a