Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

3. Forrás: TMÖL Szekszárd város közigazgatási iratai V/74/b 5885/1940. Duna hidat Gemencnél 2385/1926. Szekszárd r. t. város polgármesterétől Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Szekszárd város és környékének közönsége azon alázatos kéréssel fordul Nagyméltóságodhoz, hogy a tervbe vett és a Dunát átszelő közúti hidat a Szekszárd várostól keletre kiinduló elsőrendű törvényhatósági út egyenes folytatásában Gemencnél kegyeskedjék létesíteni. Kérelmünk indokául a következőket vagyunk bátrak előterjeszteni: Szekszárd város és környékének, - eme mezőgazdaságilag és iparilag igen szépen kultúrált Dunántúli-vidéknek, - az Alfölddel való összeköttetése egyaránt égető óhaja Tolna - Somogy - és Baranya vármegyéknek, azoknak a megyéknek, amelyek ma iparilag igen magas színvonalon állanak, a mezőgazdasági vonatkozásban pedig az első helyet foglalják el Csonka-Magyarországban. Hoszszú évtizedek sóvárgó vágya, hogy a mai viszonyok mellett erről a vidékről csak Budapesten át szállítható ipari termékek rövid úton, tengelyen a Duna-Tisza közti helyekre legyenek vihetők, és a fenti, - különösen Tolna vármegye szépen fejlett, elsőrendű nagy állatállományából a felesleg az Alföld bő eleségével a külföldi piacokra legyen kitermelhető. A létesítendő híd a 25-30 000 kat. hold szőlő területtel bíró Szekszárd és környéke bortermelő közönségének a koldusbotra való jutástól az egyedüli megmentője, mert a külföldre való kivitel igen súlyos nehézsége mellett ezen vidék borai a szőlővel nem rendelkező Alföld helyiségeibe könnyű módon, kocsival rövid úton lesznek szállíthatók, és nem kell a mai közlekedési viszonyok mellett az igen költséges, Budapesten át történő vasúti szállítást az ár rovására elszenvedniük. A fent vázolt gazdasági viszonyok mellett, és Bajának a gyászos Trianon miatt csaknem határszéli várossá történt maradása folytán a Dunántúl és az Alföld gazdasági egymásra utaltsága