Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Pirnitzer Antal

89 (1842-1936) Az 1812-ban Bonyhádon született, de korán árván maradt Pirnitzer József

90 1840. május 11-én Szekszárdon a posta szomszédságában (Mayer-ház) bérelt üzlethelyiséget. Albérletben lakva, Reich Lipót kóserkonyháján étkezve, kezdte meg rőfös kereskedői tevékenységét. Nem sokkal később a zsidó szokásoknak megfelelően, közvetítők útján, megházasodott. Feleségül vette a jó nevű paksi kereskedő, Behr Mózes lányát, az 1821-ben született Katalint. E frigy elsőszülötte Antal,

91 aki 1842. január 22-én még Pakson született

92

, ám iskoláit már Szekszárdon végezte és 13 éves korában atyja üzletébe került. Véletlen hozta, hogy 1848. március 15-én üzleti ügyben Pesten járt. Ő is részt vett a Nemzeti Múzeum előtti eseményekben. Unokái is őrizték a Nemzeti dal első napi kinyomtatott példányát. A 12 pont törvény előtti egyenlőség követelését szó szerint véve maga is beállt 1848-ban nemzetőrnek. Dr. Szilágyi Mihály: Egy szekszárdi kereskedőcsalád története. Dunatáj. 1978. TMT. V.B. Művelődésügyi Osztálya, Szekszárd 1978. 34-45. p. Dr. Szilágyi Mihály: Kereskedelem Szekszárdon. In. SZEKSZÁRD, 1996. Szerk. Dr. Dobos Gyula. 89-90. p. A család a hagyományok szerint a morvaországi Bürnitzből került Magyarországra. 1805-ben Perczel Ignác birtokán, Bonyhádon telepedtek le. 0 1900. június 20-án Szekszárdon hunyt el végelgyengülésben a Bezerédj u. 3. sz. épületben. 1 1842-1848 között született: Lajos, Zsófi, Sándor és Adolf nevü testvére 2 Szekszárdi zsidó ak. 5./1842. bejegyzése szerint Szekszárdon született. Sz. Monográfia II. k. 276. p. családfán Paks szerepel születési helyként.