Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

előnyök, hanem a tudásszomj vezérelte. Ezt bizonyítja, hogy 1908-ban elvállalta a megyei múzeum ingyenes vezetését, ahol előzőleg titkárként, később a néprajzi osztály őreként is tevékenykedett. Kutatási témája elsősorban a Sárköz néprajza, de számos írása jelent meg Tolna megye történetéből is.

63 A nagy, be nem fűthető hideg termekben végezte néprajzi munkásságát, tüdő- és mellhártyagyulladást kapott, amelyből nem tudott kigyógyulni. 1930. május 7-én elhunyt, 9-én az ev. ref. egyház szertartása szerint az alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomba. Művei: A Tolna megyei Sárköz népviselete = Néprajzi Értesítő. 1907.; Kezdetleges épületek Tolna vármegyben. = Néprajzi Értesítő 1912.; A lókultusz maradványa a Tolna megyei Sárközben. = Ethnographia. XIV. 1903. ; A csikle = Ethnographia. XIV. 1903.; Tolna megye Múzeumának Néprajzi Osztálya. = Ethnographia. XV. 1904.; Adalékok a Tolna megyei Sárköz népi halászatához = Ethnographia. XV. 1904.