Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Szépirodalmi munkái, cikkei, humoreszkjei a fővárosi és a Tolna megyei lapokban jelentek meg. Bezerédj Istvánról írt történelmi életrajzát, amelyet a kutatók mindmáig alapmunkaként használnak, a Történelmi Társulat pályadíjjal jutalmazta. Mesemondás címmel megjelent kétkötetes válogatása a kor felkapott írójának, Herczeg Ferencnek az előszavával jutott el az ovasóhoz. A megye sokszínűségét bemutató kötetben ezernyi apró, anekdotikus részlet olvasható. 1938-ban jelentette meg Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról szóló 75 oldalas tanulmányát. A református vallású Bodnár István feleségével, Heyt Máriával a Bezerédj u. 5. szám alatt élt. A Szekszárdon a városért évtizedeken keresztül hangyaszorgalommal, eredményesen tevékenykedő, író, újságíró, lapszerkesztő, helytörténész 1945. november 10-én hunyt el. Halotti bizonyítvány szerint veseelégtelenség és szívbénulás okozta halálát. Művei: Bezerédj István, Társszerző: Gárdonyi Albert. 1-2. köt. Bp. 19181920.; Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.: Tiszavirágok, 1891.; Béri-Balogh Ádám, Bornemissza János. Bp. 1914.; Alkonyat, Bp. 1911.; Ebéd előtt. Bp. 1919.; Hungária él. Bp. 1919.; Feltámadás. Bp. 1924.; Három piktor pongyolában. Bp. 1924.; Az én falum árnyékában. Bratislava - Pozsony 1938.; Mesemondás, tárcák, elbeszélések. 1-2. köt. Bp. Pécs 1933-1935.; Vidám epizódok a szekszárdi dalárda életéből. Szekszárd 1930.?; Garay-album. Bp. 1898.; Szabadságharcunk ozorai diadala. Szekszárd 1937. ; Béri Balogh Ádám a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd 1938. ; Liszt Ferenc Szekszárdon. =TMÚ, 1929. április 20 - május 11.