Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Bodnár István 8 (1863-1945) A Felső-Tisza melletti Dabolcon, Bodnár László és Férge Amália házasságából 1863. december 22-én született. Valószínűleg Beregszászon végezte tanulmányait és lett 1884-ben a Szünóra című szépirodalmi lap szerkesztője. 1892-ben Rátkay László nép­színműíró és országgyűlési képvi­selő előszavával jelent meg verses­kötete Tiszavirágok címmel. Szü­lőföldjéről ebben a Máramarosi emlékek ciklusban vall. Szintén e kötetben Borsszemek címet köve­tően korábban már megjelent né­hány soros csipkelődő versötletei szerepelnek. 1884-ben a Szilveszter című alkalmi újságot szerkeszti. 1905-ig a Tolnavármegye szerkesztője. Bodnár István ekkor új sajtóorgá­numot keres. 1905. elején Közérdek címmel Tolna vármegye tár­sadalmi, közigazgatási és gazdasági érdekeit képviselő lap felelős szerkesztőjeként szólítja meg Tolna vármegye olvasóközönségét. Meggyőződése, hogy nem a romboló, minden jót megölő politi­zálás tartja fenn a nemzetet. Az erős, egységes állam feltétele a nemzeti jólét. A munka jelenti az erőt. Céljuk minden közt érintő kérdésről tudósítani, nem röntgensugárként, de szerény mécses­ként világítani. 9 Bodnár István már az első számtól a Kubinszky és Pecsovics világ Tolnavármegyében címmel megkezdte a reformkori Tolna megye bemutatását, majd később Bezerédj családról írt. Diczenty Dezső a kiváló szőlész „A bortermelő hibái - Borbodegák" cím­mel indított cikksorozatot. Már az első évben számos kiváló szak­8 SIPTERNÉ,1973. 24. p és Dr. TÖTTŐS, 1995. 22-23. p, TMÖL: ÁAK. Szekszárd, 1945. 9 Ké, 1905. január 7. számának vezércikke.

Next

/
Thumbnails
Contents