Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Babits Mihály (1883-1941) 1883. november 26-án született Szekszárdon. Gimnáziumba pécsi cisztercitákhoz járt. 1906-ban szerezte meg a tanári oklevelet, ezt követően Szegeden és Fogarason tanított. A Honlap című antológia 1908-ban közli verseit, majd az ugyanebben az évben induló Nyugat állandó munkatársa lesz. Első verseskötete a Levelek hisz koszorújából címmel 1909ben jelent meg. 1911-től Budapesten tanít. Az első világháború kitörését ellenérzéssel fogadja, és több versében hangoztatja békevágyát. Amikor a Fortissimo című verse miatt elkobozták a Nyugatot, akkor 1917-ben kénytelen lemondani tanári állásáról. Lelkesedéssel üdvözölte a háború befejezését, az azt követő polgári forradalmat és a Tanácsköztársaságot. 1919-ben kinevezték egyetemi tanárrá, de a rendszerváltáskor megfosztották katedrájától, tanári nyugdíjától. Forradalom alatti magatartásának magyarázatára jelentette meg a „ Magyar költő kilencszáztizenkilencben " című tanulmányát. A húszas években a humanista módon gondolkodó polgári írói tábor vezető egyéniségévé vált. 1930-tól Móricz Zsigmonddal közösen, 1939-től egyedül szerkesztette a Nyugatot. 1927-től Baumgarten-díj kurátora, 1930-tól tagja a Kisfaludy Társaságnak.

3 Számos fiatal író: Illyés Gyula, Gelléri Andor Endre, Szabó Lőrinc útját egyengette. 3 Székfoglaló előadásáról a TMÚ. 1930. október 22. 3. p számolt be. Benedek Elek halálát követően élénk társasági vita előzte meg Babits felvételét.